Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

AZ MSZDP ÉS A SZAKSZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE A MUNKÁSOSZTÁLY MŰVELŐDÉSÉÉRT A XIX. század hetvenes éveiben a Pécsett koncentrálódott munkásosztály fokozatosan tudta kiépíteni a maga sajátos politikai szervezeteivel párhuzamosan a kulturális intézményrendszerét. A politikai, szakmai, technikai, esztétikai műveltségének emelése érdekében olyan szervezeteket hozott létre, amelyekben megkísérelte pótolni az uralkodó osztályok kultúrmonopóliuma következtében elérhetetlennek látszó ismeretek megszerzését. Megfigyelhető, hogy a politikai szervezetek mellett vagy azzal egyidőben, vagy azt követően létrehozzák a kulturális intézményeiket is, amelyek mindegyike a kor színvonalán képes volt olyan modern ismereteket adni, hogy természettudományos, technikai és politikai műveltség területén a munkásosztályt valamennyi más osztálynál magasabb színvonalra emelje. A szervezetek általános képző egyletek, speciális egyesületek formájában működtek. Olvasókörök, továbbképző és önsegélyező egyletekben az általános, tudományos, szakismeretek, a társadalmi és politikai műveltség volt elsajátítható. Az esztétikai műveltséget elsősorban a zenét, a dalt szolgáló dalárdák, zenekarok nyújtották. A közismereteket a munkás felnőttoktatás szolgálta. A műszaki, technikai kultúrát a gyárakban, üzemekben szerezte meg. Az elméletet viszont a munkásszervezetekben, elsősorban a szakegyletekben és szabadszervezetekben folyó tanítási intézményekben tudta elsajátítani. A Pécs Általános Munkás Egylettel párhuzamosan létrejött a Pécsi Általános Munkásképző Egylet is. Az üldözések ellenére megóvta szervezeti önállóságát, sőt 1870. novemberében „internacionalista elveket hirdető olvasókört" is szerveztek. A Tettyén a munkásegylet zászlóavató ünnepén, amelyről részletes tudósítás maradt fenn, ismeretes, hogy szavalat, díszbeszéd és kórus szerepelt. Ezek az adatok is kézzel fogható bizonyítékok arra, hogy a munkásmozgalom szervezeti kiépülésének pillanatában, mind a tömegekben, mind pedig a vezetőkben ott élt az igény a politikai és általános művelődésre. A munkáskultúra a munkásmozgalommal együtt született, izmosodott.

1 Az 1870-es és 1880-as években a szervezeti élet erősödése a munkásművelődés szervezeti fejlődésével, az oktatás, a munkás olvasóegyletek alapításával, a kórus