Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

\ á tím ÉPÍTS Jegyek cíáre vditfei Növik Jana« vendfíg! (Gyár-uícSft 7. szárr), Márton .ondégiöstiéí ház utcaai, Brenner i fodrá»z-ü hetiben (Kos utci»), Petrovíee í fodrásu-i.'.leíébea ('Ks!' uicza). FülUMtettsek kSsI«sett • táttetaa*. u 10 MÉMOSZ pécsi csoportjának meghívója (1900) és dalkultúra támogatásával járt együtt. 1874-ben alapított Bányamunkás Önsegélyező- és Önképző Egyletről „tudjuk, hogy alapvető szociális célkitűzések mellett a bányászok művelődéséért is sokat tett. Bányászkórust és bányász „munkás zenekart" szervezett. Szigetváron Munkás Művelődési Egylet tevékenykedett. A pécsi cipőkészítők egylete 1875-ben tartott Lassalle-ünnepségén saját kórusa lépett fel, továbbá zenekar szerepléséről is tudunk. 1879. júliusban alapszabálytervezetet nyújtottak be „a pécsi Kisiparosok és Munkások képző- és olvasó, valamint önsegélyező egylet" alapítására.

2 Az egylet júliusi munkásgyűlése átgondolt programot ad a Pécs és környéke (elsősorban a bányamunkásság) részére; műveltségének ál-