Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

Szabó éles támadást intézett Bosznia okkupálása miatt is, hangsúlyozva, hogy nem magyar érdekekért folyó háborúban olyan nép ellen léptek fel brutálisan, amellyel soha semmilyen ellentét nem mutatkozott. „ . . . a munkásosztálynak háborúra szüksége nincs, a munkásnép nem bántja egymást, bármilyen nemzetiségű is, de védi egymást a kizsákmányolás ellen ..." Beszéde nagy sikert aratott, a pécsi bosnyákok lelkesen megéljenezték, a magyar és boszniai munkásság szolidaritását hangoztatták. A választói jogról a fejtegetéseit Szabó József Kunfi Zsigmond kongresszusi beszédéhez fűzte, hozzátéve a maga elképzeléseit. Mivel „ . . . a kormány megszegte becsületszavát a három szájú szavazati jog tervezetével, azért a kongresszus minden vita nélkül megszavazta a tömegsztrájkról szóló határozati javaslatot. .. a pécsi munkásság is megmutathatja erejét, egyetlen fegyverével, a munkamcgtagadással, a sztrájk a fegyverünk a jograblás ellen . . ." A témakört radikális hangnemben zárta a következőképpen: „ . . . határnapot nem tűzött ki a kongresszus, de . . . éppen a háború idején, amikor maradunk elegen itthon akik fegyvert fogni tudunk, s akkor új Magyarországot fogunk megteremteni .. . nem rombolni akarunk, de ha a hatalom belezavar, akkor jöjjön aminek jönni kell . . . harcolunk a népjogokért, mint 48-ban apáink tették . . ."

205 Az éles társadalmi kritika végül Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert vette célba, aki mint ismeretes, betiltotta a Magyarországi Vasutas Munkások Szövetségét, valamint a Magyar Vasutas című szociáldemokrata lapjukat. Pécsett e pártgyűlést megelőzően egy hónappal, a vasutasok helyi csoportját is betiltották, illetve az országos szövetséggel együtt feloszlatták. Szabó József párttitkár beszéde határozott állásfoglalás volt a magyarországi és a pécsi vasúti munkások ellen hozott megtorlások után a kormány és a helyi hatóságok ellen.

206 A választójogi küzdelemben nagy jelentősége volt a Pécsett megjelenő Munkás című pártlapnak. A helyi és országos munkásság mozgalmára vonatkozó tudósítások mellett, a lap döntő terjedelmét a választójogi küzdelemmel kapcsolatos írások és a legaktuálisabb országos politikai események kommentárjai foglalták el. A részletes gyűlési tudósítások a pártvezetőség mindenkori álláspontját is megfogalmazták, ellensúlyozva a polgári újságok egyoldalú tájékoztatását. Hajdú Gyula az 1908. október 26-i vezetőségi ülésen vetette fel annak a gondolatát, hogy ,,. . . a polgári lapok hazugságaival szemben a Munkást meg kell erősíteni és a heti megjelenést továbbra is fenntartva, politikai lappá kell átalakítani . . ." 1908 november havában Oberhammer Antal rendőr-főkapitány nem emelt kifogást a benyújtott tervezetre, mivel a munkások „anyagi megterhelése eddiginél nem lesz nagyobb, s a lap is erősen politikai jellegű lévén, bizonyítja az ellene hozott kényszerű határozatok sokasága."

207 A párt három lappal rendelkezett a háború előtt. A vezetőség szócsöve a Munkás, a betiltott bányamunkás szakegylet helyett a szervező és tájékoztató funkciót vállaló „Bányamunkás" és a nagyszámú német, osztrák, morva, cseh bányászra való tekintettel a „Bergarbeiter" címen kiadott szaklap. 1910-től Ostor címen szatirikus szociáldemokrata lapot is megjelentettek, amelynek funkcióit 1911-ben a „Reakció" című hasonló koncepcióban szerkesztett élclap vette át. A megye és a város politikai közéletében a pártvezetőség egyre fontosabb ténye-