Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

zőként jelentkezett. A politikai lap megalapítása és a kisebb hatású lapok jelentkezése, a maguk műfajában lehetővé tették, hogy 1908 őszétől 1909-1914 között, Pécs munkássága is felemelje szavát Bosznia-Hercegovina annexiója, a militarizmus, a készülő háború ellen. A Munkás cikkei jelentették az egykorú Pécs lelkiismeretét. Az egyetlen fórum, ahonnan felhangzott a humanizmus, a pacifizmus, alkalmanként a helyes, marxista antimilitarizmus szava. 1909-ben vizsgálva a pécsi szervezetnek a demokratikus szabadságjogokért vívott küzdelmét, észrevehető az a lanyhulás, ami az országos mozgalmat is jellemezte. 1908 őszének harcos hangulatú gyűlései nem ismétlődtek meg. Ebben közrejátszhatott az is, hogy a kormányintézkedések átmeneti enyhülését figyelhetjük meg. Mind a pécsi vasmunkás szakszervezetet, mind pedig a vasutas munkások szervezetének működését újra engedélyezték.

208 A pártválasztmányban támadt újabb ellenzék vezetője Frank Béla lett, aki élesen bírálta a pártmozgalom lanyhaságát. Helytelenítette, hogy a „pártvezetőség nagy része csak a szakmozgalomra koncentrál és nem fejleszti a pártéletet". Véleménye szerint a pártmozgalom, gyűlések tartásán kívül, szinte nem is terjedt ki más politikai munkára. Ugyanakkor helyeselte, hogy a betiltott vasmunkás szakegylet helyébe a pártvezetőség lépett és vezette sztrájkharcukat. Helytelenítette, hogy a párt titkára egyben a szaktanács titkára, aminek következtében nem tud a politikai munkára koncentrálni.

209 A politikai vitában felszólaló Hajdú Gyula értékelve a tömegmozgalmak országos hullámvölgybe jutását, hangsúlyozta, hogy ilyen esetben a vezetőség a gazdasági mozgalmakat kell hogy teljes erővel támogassa. A rendőrkapitány, aki az évi pártértekezleten jelen volt, a pártvezetőség beszámolójából azt jegyezte fel, hogy a pécsi szociáldemokrata pártszervezetnek 3500 tagja van. Ebből 2800 fő szakszervezeti tagsággal bír, de erős a folyamat „ . . . hogy a szociáldemokrata munkások mind szervezettek lesznek és a szervezetek tagjai mind szociáldemokrata párttagok . . ."

210 A párt politikai munkáját jellemezve nem tartott szükségesnek semmi figyelemre méltót megjegyezni. A szokásos munkásgyűlések havonta csendben zajlottak le. Végigtekintve a politikai gyűléseken egyet kell érteni a pártban működő ellenzék bírálatával. Január 31-én, 700 munkás előtt tartott pártvezetőségi beszámoló, az új adótörvény ellen hozott tiltakozó határozatot, amelyet a városi törvényhatóságnak is megküldték.

211 A május elsejei felvonulás tábláin is túlnyomórészt gazdasági követelések jelentek meg. Igy a nyolcórás munkaidő, a munkástörvények megszavazása, az adóreform, a munkaalkalmak teremtése, a tisztességes bérek. Az általános választójog követelése mintha háttérbe szorult volna az egész agitációs munkában.

212 1909. június 20-án Pellérden a „Pécsi Keresztényszocialista Párt" által rendezett politikai gyűlésen megjelent több ezer módos gazda, környékbeli paraszt is. Több száz pécsi szociáldemokrata párti munkás is kiutazott. A helyi plébános felbujtására véres verekedés tört ki, amely során több súlyos sebesülés is történt. A szociáldemokrata munkásokat kiverték a faluból.

213 Az összetűzéseknek a törvényszéken lett következménye, ahol egyik fél sem nyert mást, mint osztozkodtak a bírósági perköltségen.

214