Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
içjoj áprilisában a pécsi munkásnők szervezetalakítása hozott eredményt. Megalakult a „női cselédek szakegylete".^ Júliusban a cselédek egyesülete már 400 tagot számlált, szaklapot adott ki. A béremelésre beadott követeléseik elutasítását követően sztrájkba léptek. A rendőrség azonban erélyesen lépett fel és kiutasítással fenyegette meg azokat az egyleti tagokat, akik 24 órán belül nem állnak munkába. 169 1906. október 21-én a Munkás örömmel adta hírül, hogy a kormány jóváhagyta országos szervezetüket, és felhívással fordult a pécsi szakegylet tagjaihoz szervezetük további erősítésére biztatva őket. 170 1906 decemberében a pécsi vasúti munkások is megmozdultak. Gyűlés összehívásra kértek engedélyt, ahol a balesetbiztosítás és az általános, egyenlő, titkos választójog kérdését kívánták megtárgyalni. 171 A pécsi postások első kísérlete ezzel egyidőben zajlott le. A „pécsi postások és távirdai kisebb javadalmazású munkások" bizalmas tanácskozáson vettek részt novemberben és anyagi helyzetük javításáról, valamint „sérelmes ügyekben szervezett fellépésről", postásszakegylet megszervezéséről tárgyaltak. 172 Az 1905-1906. évi politikai és kormányzati válság légkörében a munkásosztály gazdasági és politikai sztrájkjait áttekintve összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg: a lezajlott nagy megmozdulások a magyar szociáldemokrata mozgalom szerves részét képezve, annak egy-egy kiemelkedő eseményeit jelentik. Munkásmozgalom történeti irodalmunkba - eddigi felkuitatlanságuk miatt - nem voltak beilleszthetők sem az országos jellegű kronológiákba, lexikonokba és a szintézisekbe. E historiográfiai jelentőségén túl kívántunk rámutatni a részletes tárgyalással arra, hogy ennek az időszaknak a sztrájkmozgalmaiban, akár gazdasági, akár politikai jellegű munkabeszüntetésről van szó, minden esetben a területi pártvezetőség az irányító, és a kezdeményező. A különböző szakmák szervezeteinek megalkotásánál a pártvezetőség játszott döntő szerepet, a kezdeményezést is beleértve.
