Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
Két nap múlva azonban már felhívást tettek közre a „Bányamunkás" című lapban, további újabb szervezkedés felé vezető utat mutatva, amely a „Bányamunkás" című lap körüli tömörülést jelölte meg, és a szabad szervezkedést. 140 A pécsi építőipari munkások kiemelkedő jelentőségű sztrájkja zajlott le 1905. május-júniusban. A szakegylet vezetősége 1905. május i-én nyújtott be bérmemorandumot a rendőr-főkapitánysághoz, amelyben valamennyi pécsi építkezésen dolgozó munkás nevében iparhatósági közös tárgyalást kért. 141 A tárgyalásra a munkaadók nem jelentek meg. Erre május 3-án két munkahelyen a kőművesek sztrájkba léptek. 4-én pedig kizárták valamennyi munkásukat. A hatóságok közvetítő szándékát is elhárították. Amikor láthatóvá vált, hogy más munkahelyek is szolidaritást fognak vállalni, Pécs valamennyi építő vállalkozója kizárta munkásait. így a május 8-ra tervezett általános pécsi építőipari sztrájkot megakadályozták. 9-én a szakszervezet vezetőivel az élen az építőmunkások felvonultak a főutakon és tüntettek a munkaadók ellen. A munkások elkeseredését fokozta, hogy a Pécsről eltávozók kénytelenek voltak visszatérni, mert az építőmunkásság országos sztrájkja miatt nem leltek sehol munkára. Haranyaxjahnlra, U«K. évi november hit t»-én, Tisztelt szaktársak! JU itteni bányamunkás*kimondottak éo utasították wvwületíink veietfl«teét f év oí\ób.r b&S-iit Péwb*n*nteltj|wn. valamint október hú »«a BarattvaawboluwR tartott nvlltránon yfiiéatn, hasson «la, hogy a mafrvanir«i<uri !,an .v«oioBkasok «Kfgy* itoartUjeoek. Uteaitaänk e«j JBányamunkások Országos Szövetsé^-fit 'ániuk iiinklM-n aaaa. A *t8v«to% saékhaiye pedig togy« a«öv«toé« atókh^vta! ivrt ki. Pécaot mívil ro»*b« «T ËSfpont «x nrsxirtan ä asonkiviil kiaveuVn koaetiir WMttk « alább neveMtt Möénbáovák : Péo., Baranyaaaabolca, Somogy, y Koratö. Sxáaavtr, Vár»I|», ftajtraioyok. Kártaa, ahol • Mnyamunkíank oouroeiak. A «IrveMr l««ei iéfcwitóaél óhajtjuk ***<«. >f lwl f Mugyminijaier. taföStiteft ált*) betSjeMtett bányatminkáa «aovetaég alapaaabályatt nem hagyta ZHTálwd « fndokotáu2kaktt«s visa», hogy BnàajK.t n«m báoyavír,,. EífT«<iütaitnkn»k ex idei* van keiaaer tagja. « folyton «ouwrodunk. Tagjaink rtawfte fa b»vt liroWkboti megrendeltük két hehsjként a t**» .MnnMx -t, biet» »«kairyeinkk«! ^fdtitlkosli k# ol<t»>ori magyar «» német nyHvtn. !íi/.v»t a báWírWnklíok *»!rve«h#« koawJyan fogtunk lout, mert tudjuk, hogy «wrw «ÄlasaefÜBko-i; tudható be anMpi hriytetank. A W b^*tnun»tooir i 8^í«tó»p érdekében kérjük önokut, bogy fut toiii <>lbstaroaaounkat* «Mfet* batyeaotoMc, ugy bennünket tamogaaaaaak, vagy lm nent, akkor «rffl «MM*. CMOmi Bmajisab0les és környéke bánya és kohó munkások szakaservezete. M« Book ü«BÄiy«<ea óhajtanának wltok ériotkeanl. ugy jelœtwjw-k - .TT-igmjnWtf— K»T«>•aft»V»«imáf« időben Art^taro-kjt'-a-t I míjrt nrtookos i juiiilrilitHtMti magyar anétaákat anualukft ••oTTTill WIMIklllt«rr Erré) Wrihikrt raadea tdäben ír«*iuwi-k tw Országos bányászszakszervezet megalakítására felhívó röplap (1905)
