Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

Baranya-Szabolcs és környéke bánya- és kohómunkások szakegyletének fii. LA PS21./\ B A L A. I • tár ÍY'ÍÍÍ Irodalmi és Könyvnyomdái Részvénytársaság 190G.—28937. I. Az egylet czime, czélja és eszközei. 1. §• Az egylet czime : „Baranya-Szabolcs és környéke bánya- és kohómunkások szakegylete", székhelye Bararanya-Szabolcs. 2. §. Az egylet czéljai. és eszközei : 1. Tagjainak szellemi és szakbeli kiképz egyleti könyvtár létesítése. J. A tagok szellemi és anyagi érdekel megvédése ; jogvédelem visszás ipari ügyekben. :i. Munkanélküli tagok segélyezése-és 4. díjmentes munkaközvetítés. E czélok elérésére szolgálnak: a) Beiratási dijak és havi járulékok s minden az egylet javára befolyó ünnepélyi, fiagyományi stb. jövedelmek; b) szakelőadások, tudományos felolvasások, ismeretterjesztő folyóiratok és rajzgyakorlatok. Statisztikai felvétel a bér- és munkaviszonyok stb felett. Bányász szakegyleti tagsági könyv A szakegylet június elején már nem tudta segélyezni a munkásságot, mert a sztrájkkassza teljesen kiürült. A pártvezetőség a sztrájk harmadik hetében javaslatot tett egy építőmunkás vállalat megszervezésére. A munkás termelőszövetkezetet sikerült a polgárságnak az építkezési vállalkozó pressziójára bojkottálni. A nagy építő vállalkozók megfenyegették a téglagyárakat, hogy amennyiben anyagot szolgáltatnak ki, úgy valamennyi építő tulajdonos részt vesz a bojkottban. Június elején a városháza építkezésen dolgozó ácsok, bádogos munkások, valamennyi napszámos csatlakozott az építőmunkássághoz. A június 7~én a pécsi pártszervezet és az országos vezetőség küldöttei jelenlétében tartott építőmunkásgyűlésen a szakegylet vezetői éles kirohanást intéztek a helyi és országos vezetés ellen, amiért nem a sztrájk kezdetétől álltak a küzdők mellé. A gyűlést követően 500 építőmunkás vonult fel tüntetve a kollektív szerződés betartásáért, nyolcórai munkaidőt és munkát követelve. A rendőrkapitány jelentésében utalt arra, hogy „ . . . nem átallották nemzeti trikolor helyett vörös zászlót vinni . . ."

142 10-én az egyeztető tárgyaláson nagy siker született. Valamennyi követelésüket teljesítette a munkaadók szövetsége. A szakegyletet óvadék letételére kötelezték, hogy a kollektív szerződés fennállása idején nem szorgalmaz többé sztrájkot.

143 1905 októberében sikertelen sztrájkot vívtak a városházát építő építőipari napszámos munkások. Október 10-én követelték, hogy az eső miatti műszakkimaradásra is fizessék meg a 24 fillér órabért. Miután elutasították a kérelmet, sztrájkba