Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

Kik a koalíció vezérei? Legfelül az osztrák gázgyár-vezérigazgatónak, Kossuth Francinak, a neve, aki most pőre magyar gatyát húz, múltkor pedig Bécsben császár rékli volt rajta, aki egy kitűnő komikus, ott van Apponyi, aki már minden pártnak volt tagja ... A szociáldemokrata párt először az általános választójogot akarja, s utána minden követelést őszintén teljes erejével támogatni fog . . A Pécsi Napló részletesen beszámolt a gyűlésről és pontosabban ismertette a határozatokat, amelyből kiderült, hogy a függetlenségi párt baranyai képviselői a párthoz azért fordultak, hogy garantálja a népgyűlés megtarthatóságát anélkül, hogy azt a szociáldemokrata párt szétverné!, vagy ellengyűlésre használná fel. Az MSZDP kérése az volt, hogy „tegye lehetővé a koalíció, hogy mindkét álláspontot a szónokok elmondhassák nyugodt körülmények között". A pártvezetőség kijelentette, hogy „ioooo főt kíván felvonultatni és azzal a feltétellel egyezik bele a gyűlés békés megtartásába, ha az kimondja az általános titkos választói jogot".

102 A politikai előcsatározások és az üzenetváltások példa nélkül álltak. Érezni lehetett, hogy nagy politikai mérkőzésre készül mindkét fél. Talán nem tévedett a darabont kormány helyi lelkes híve, Vaszary főkapitány, amikor azt írta, hogy a politikai tényezők mellett presztízsküzdelem várható, aki itt győz, az erkölcsileg is győztes. A koalíció is keményen készült, agitátorai járták a környező falvakat. A „független érzelmű" városi polgárok, főiskolások, falusi birtokos legények, összesen ezer fő, rendezőgárdát alakított.

103 Az összeütközés lehetősége már a szervezés stádiumában előre vetette árnyékát. A függetlenségi képviselők visszautasították a pártvezetőség november 5-én előterjesztett népgyűlési határozatát. November n-ére a pártvezetőség pártértekezlet összehívását kérte, amelyen a saját rendezőgárdájával, a választási választmánnyal, a főbizalmiakkal és Budapestről meghívott Pelczéder Ágostonnal és Jócsák Kálmánnal kívánták kidolgozni a november 12-i, immár országos rangú „politikai mérkőzéssé váló" népgyűlésen a párt taktikáját, feladatait. A rendőrkapitány betiltotta az értekezletet. Erre a Weindorfer vendéglője udvarán közel ezer munkás előtt a tiltó határozat ellenére Szabó kijelentette: „ . . . mindent megtesz a pécsi pártvezetőség és a munkásság, hogy a földesurak által tervezett népgyűlés megszavazza az általános választójogot". Amikor Végh József elkezdte olvasni az összegyűlt munkások előtt a másnapi gyűlés vendégeinek a névsorát így: „Apponyi Albert gróf, Wlassics Gyula, Zichy Jenő gróf, Batthyány Tivadar gróf, Benyovszky Móricz gróf, a munkásság abczugolt, majd óriási tüntetésbe kezdett. Végh József letett arról, hogy bemutassa a többi hírességeket . . A hangulati előkészítés után, még a katonai erők mozgósítása volt hátra, amelyet nem hanyagolt el sem az egy nappal előbb kinevezett új főispán, sem a rendőrkapitány, aki már előző nap valamennyi helyőrségi parancsnoktól egy-egy század gyalogos és két század lovas egység készenlétbe helyezését kérte.

105 A Függetlenségi Párt a baranyai szervezetét egy nagy népgyűlés keretében tervezte november 12-én megalakítani. A koalíciósok legnagyobb országos megmozdulásnak szánták a felvonulással egybekötött demonstrációt. Fűtötte őket, hogy a vármegyében az előzetes jelentések szerint, a hét választókörzetből tízezer embert ígértek felvonultatni a helyi vezérek, Egry Béla és Toldi Béla, Kerese György ügyvédek. Az országos vezetőség a betegeskedő Kossuth Ferencet kivéve csaknem teljes számban Pécsre utazott. 12-e délelőttje azzal telt, hogy a lovas bandériumokon, kocsikon processziók formájában a vármegyéből mozgósított függetlenségi pár-