Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

20-án hajnalban, Baranya vasúti szakaszain csaknem valamennyi csomópont, vonal és állomás alkalmazottai, majd a mozdonyvezetői és a pályafenntartás munkásai csatlakoztak az országos sztrájkhoz.

80 A VI. sz. csendőr kerületi parancsnokság legelőször a Budapest-Pécs vonal szakaszainak állomásait szállta meg (21-én). A szentlőrinci csendőrség őrjárata a Szigetvárig vezető vonalat vette ellenőrzése alá. Hasonlóképpen a csendőrség szállotta meg a bátaszéki, illetve a mohácsi és a villányi vasútvonalakat. A drávai hidat tizenegy csendőr védelme alá rendelték. A szárnyvonalakkal együtt 69 csendőr járőrözött, vagy állandó őrséget adott az állomásokon. 1904. április 24-én Vaszary Gyula rendőrfőkapitány terjedelmes jelentést küldött a főispánnak azzal a kéréssel, hogy azt a Miniszterelnökségig juttassa el. Véleménye szerint a vasutas sztrájk kirobbanásában döntő szerepet játszottak a vasúti olvasókörök, amelyek már a múlt században alakultak. A pécsi vasúti olvasókör is szerepet vállalt az előkészítésben, ezért valamennyi állomás személyzete azonnal sztrájkba lépett. A távirdai alkalmazottak között több szociáldemokrata meggyőződésű személy teljesített szolgálatot. Vaszary kérte a főispánt, hogy a pécsi üzletvezetőség területén az ügyészség által megindított nyomozást terjessze ki a vasúti olvasókör tevékenységére is, ahol szerinte szocialista agitáció folyik.

81 A sztrájkot a Tisza-kormány erőszakkal, katonai behívásokkal leverte. A vasutasok bérharca és a politikai jogaikért indított mozgalmuk nehezen csillapult. Május 30án a főispán arra figyelmeztette valamennyi főszolgabíráját, hogy kísérjék figyelemmel a kocsmákat, ahol vasúti munkások gyülekeznek, tovább ne engedjék meg a vas- és fémmunkásoknak gyűlések tartását, mert azon ,,A vasúti munkások helyzete" címen terveznek újabb agitációt elindítani.

82 1904 nyarán indult meg egy titkos szervezkedés, hogy a vasutasság között újabb bérmozgalmat készítsenek elő. A budapesti Jánosek Károly vasmunkás (lakatos) a helybeli vasúti főműhely munkásaihoz több levelet küldött, amelyekben a vasúti munkások nyugdíjügyében egy gyűlés megszervezését kérte. A pécsi pártvezetőség azonnal szervezni kezdte a titkos értekezletet. A vasúti főműhely szociáldemokrata kazánkovácsai és lakatosai, 70 vasúti munkással ültek össze, a szervezkedés kérdéseit kezdték tárgyalni, amikor a rendőrség megjelent és a gyűlést feloszlatta. Szabó József Jánosek Károllyal Sásdra utazott, hogy ott a vasúti munkásokkal újra tárgyaljanak a szervezkedésről. Mire a csendőrök a sásdi községi kocsmában megjelentek, a szervezőgyűlés már feloszlott. A MÁV pécsi főnöke a rendőrség javaslatára betiltotta a vasúti alkalmazottak olvasókörének működését és nem engedélyezte közös kirándulásukat sem a bükkösdi erdőbe.

83 3. Az MSZDP pécsi szervezetének küzdelme az IQ05-1906. évi politikai válság időszakában A Szabadelvű Párt, amely a finánctőkével összefonódott magyar arisztokrácia érdekeinek kifejeződését reprezentálta, s szoros kapcsolatokat épített ki az osztrák uralkodó körökkel, Tisza István kormányzásának harmadik esztendejében válságba jutotr. Az uralkodó osztály másik pártja a Függetlenségi Párt volt, amely szélesebb