Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

lyozzák meg az MSZDP vidéki agitációját. Az október 12-i utasítása felszólította a munkaadókat, hogy a sztrájk vezetőinek adatait közöljék mindenütt a rendőri szervekkel. Az október 22-én megjelent kereskedelmi miniszteri rendelet önkényes szerződésbontásnak minősítette a sztrájkok bármilyen formáját. 2. A szakszervezetek (szakegyletek) és a munkásosztály sztrájkbarcai (1Q00-1Ç04) A századelő munkásmozgalmában a gazdasági válság talaján valamennyi ipari szakágazatban hirtelen nagy munkanélküliség köszöntött be. A gyár- és kisipar egyaránt elbocsátásokkal igyekezett védekezni, továbbá egyes iparágakban durva bércsökkentéshez folyamodtak. Pécsett a válság következtében kialakuló kedvezőtlen szociális viszonyok elsősorban az építő-, bőr-, kerámia- és vasiparban jelentkeztek. Záray Károly iparkamarai titkár jelentésében 1900-1904 között a munkanélküliség a következőképpen alakult : Év Építőipar Bőripar Vasipar Faipar 1900 210 76 99 32 1901 310 110 130 51 1902 387 110 143 — 1903 451 130 265 110 1904 400 50 240 110 A Záray által vezetett adatok nem tartalmazták a napszámos állományt. Ennek kimutatására a munkaadókat nem kötelezték és így a munkanélküliségre vonatkozóan a sajtó által rendszeresen publikált adatok alapján adhatjuk meg. 1900 októberében 300, 1903-ban egy szeptemberi tudósítás szerint 500, novemberi adat szerint 600 körül mozgott a számuk. Ezek nyilván átlagszámok. Volt olyan negyedév 1900-ban, amikor csak az építőiparban 600 munkanélkülit tartottak nyilván.

48 A pártvezetőség a szakegyletekre bízta a munkanélküliek számbavételét. Csaknem azonos a kamarai felvételekkel.

49 Az elsőfokú iparhatóságot kötelezték a munkanélküliek nyilvántartására. A rendőrkapitány megkereste a párt vezetőségét és kérte a rendszeres tájékoztatást. A politikai életben központi témává nőtt a munkanélküliség, amelynek a sajtó is hatalmas teret szentelt, az okait keresve.

50 A szakegyletek már 1900-ban munkanélküli tagjaik részére gyűlést tartottak, határozatot hozva arról, hogy egy küldöttségüket a munkaadók testületéhez, egyet a polgármesterhez küldenek és segélyt kérnek, továbbá valamilyen munkaalkalmat.

51 Az MSZDP helyi választmány 1902 januárjában összehívta valamennyi szakegylet vezetőségét a munkanélküliség kérdésének megtárgyalására. A rendkívül fontos értekezleten a teljes pártvezetőség, 14 szakegylet, illetve szakcsoport 63 vezetőségi tagja és a rendőrkapitány jelentek meg. Az utóbbi hangsúlyozta, hogy „ipari kérdés lévén a munkanélküliség, ő, mint iparhatósági közeg által küldött személy kíván részt venni".