Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

becsülte.

42 A kapitány megállapította, hogy a „pécsi szociáldemokrata párt magatartásában teljesen a budapesti központi párt irányelveit követi. ... a munkája folyik feltartóztathatatlanul . . ,"

43 1904 tavaszán már érezhető volt mindazok számára, akik a párt munkáját hivatalból szemmel kísérték, hogy lelohadt a tűz, amely ott lángolt 1900-1903-ban a politikai gyűléseken, az utcai tüntetéseken, májusi felvonulásokon és az 1903-as általános sztrájk idején. A rendőrkapitány az év mérlegét meghúzva, összehasonlítva az előző esztendők történetével megállapította, hogy „ . . . bár a pécsi mozgalom a magyarországi szociáldemokrácia elvei körül fejlődött, mégis az előző évek mozgalmaihoz viszonyítva stagnálás állott be és legalább sem erősbödést, sem a hívek szaporulatát nem észleltem, sőt némi tekintetben visszafejlődést láttam . . A politikai felvilágosító munkában a kifulladás jeleit láthatjuk, a korábbi években, sőt a kilencvenes évek második felétől havonta két-három politikai népgyűlés vagy munkásgyűlés tartása volt az általános. 1904-től havonta egy alkalommal élt ezzel a lehetőséggel a vezetőség. 1904-ben Pécsett létrejött a Keresztény Szocialista Párt és egy-két szakmában keresztény szocialista szervezetek alakultak. Jóllehet csekély bázisuk volt, de közvetlen egyházi finanszírozással, igen aktív vezetőikkel negyvenéves vitát indítottak a pécsi mozgalomban. Sajtójuk állandó eszmei harcot kezdeményezett a Munkással.

45 Az első összecsapás a június 2-i gyűlésen volt, ahol nagy számban jelentek meg a szociáldemokraták és Huszár Károly budapesti keresztény szocialista újágírót közbekiáltásokkal, vitakérdések felvetésével kísérelték meg megzavarni, majd az Internacionálét énekelve kivonultak a teremből. Hamarosan rá a pártvezetőség rendezett 600 szociáldemokrata munkás előtt gyűlést, ahol „szociáldemokrácia és keresztényszocializmus" címmel a párt Pelczéder Ágostont hívta meg előadóul. Pelczéder a nemzetközi forradalmi szociáldemokrácia és keresztényszocializmus közötti különbségeket elemezte. A pártvezetőség ugyanerre a gyűlésre Huszár Károlyt is meghívta és több órás vitát engedélyezett, amelyet a hatszáz résztvevő feszülten hallgatott végig. A népgyűlésen a munkásság visszautasította a keresztényszocialista programot.

46 A pártkongresszus végzése szerint az országos vezetőség a pécsi szervezetet bízta meg egy kerületi pártértekezlet megszervezésével, amelyre május 22-én került sor. Tolna-Somogy-Baranya szervezetei 40 küldöttet delegáltak. Szabó javasolta a kölcsönös információt, a Munkás c. lap támogatását, valamint a „kerületi pártadó" bevezetését, amely fedezné a pécsi központból kiszállók költségeit.

47 A mozgalom lanyhulását nem lehet csak a pártvezetőség munkája rovására írni, több központi hatósági intézkedés eléggé megnehezítette a politikai felvilágosító munkát. Mindenekelőtt az 1904. január 16-i belügyminiszeri rendeletre kell gondolnunk, amely szerint a közbiztonság védelme ürügyén felhatalmazták a rendőri szerveket, hogy a munkásgyűlések engedélyezését megtagadják. Éltek is vele gyakran, indokolatlanul is. Márciusban ugyancsak a belügyminiszter utasította a főispánokat, hogy akadá-