Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
A korábbi évektől eltérően, legnagyobb meglepetésre, a hatóságok nem engedélyezték a pártvezetőség márciusi ünnepélyét és felvonulását. A következménye egy tüntető séta lett a hatóság engedélyezése nélkül. A pécsi jogakadémia hallgatói is csatlakoztak a hármas sorban haladó szociáldemokrata munkássághoz. A rendőrség és egy kicendelt huszárszakasz azonban szétszórta a tüntetőket. Jellemző módon, a polgári lapok agyonhallgatták a tüntetést, míg akadtak lapok, melyek azt írták, hogy „nem történt semmi". 23 Az év május elsejei politikai tartalmú ünneplését az általános választójogi követelésekkel, a munkanélküliség elleni harccal kötötték össze. A tüntető felvonulást a helyi rendőri szervek betiltották, ekkor a pártvezetőség a Belügyminisztériumtól távirati úton kért engedélyt, amelyet az utolsó pillanatban megkapott, de a helyi önkény győzött, a kormányhatósági intézkedés felett. Vaszary főkapitány lovasságot, rendőri alakulatokat vezényelt ki, és a felvonuló tömeget arra kényszerítette a fő útvonalon, hogy kisebb részekre oszoljon, amivel elvette a tüntetés demonstratív jellegét. 24 A párt az év egyik leghatásosabb nagygyűlését szeptember 8-án tudta megrendezni. Heteken át folyó készülődés eredményeképpen 2000 ember zsúfolódott a Gyár utcai székházuk kertjébe. A „pécsi munkásosztály helyzete és a pécsi szociáldemokrata párt képviselőjelöltje a választásokra" című téma nagy érdeklődést váltott ki a munkásság soraiban. Szabó József párttitkár beszédében keményen megtámadta a város vezetését, amiért elutasította a munkanélküliek családjainak segélyezésére beadott memorandumot, ugyanakkor a király látogatására a városi közgyűlés 12 000 koronát szó nélkül megszavazott. Támadta ugyanakkor a rendőrség munkásellenes intézkedéseit. A munkahelyeken a biztonsági ellenőrzések elhanyagolásával vádolta az iparhatósági ténykedésüket, a balesetek kivizsgálásánál pedig a munkaadók mellé állnak. Az országos pártvezetőség intenciójának megfelelően a népgyűlés határozatban tiltakozott a képviselők korrupciója ellen, és a parlamenti összeférhetetlenség kérdésében csatlakozását jelentette be ugyanekkor a fővárosban folyó nagygyűlésekhez és tüntetésekhez. 25 A gyűlés a királylátogatás ellen határozatot hozott. A pártvezetőség felhívta a munkásokat, hogy állják körül a diadalkaput munkászubbonyban és mutassák fel zálogcéduláikat a király érkezésekor. A rendőrkapitány betiltotta a téma tárgyalását. 26 A gyűlésen a pártszervezet bejelentette, hogy az országos vezetőség augusztus 8-i felhívásához kíván csatlakozni, amelyben a párt jelöltjeit fogják az októberi parlamenti választásokon támogatni. A gyűlés nagy lelkesedéssel vette tudomásul az országos pártvezetőség döntését, amely szerint a negyven választói körzet közül, ahol szociáldemokrata jelölteket állítanak, az egyik Pécs lesz. A pécsi munkásság már tulajdonképpen áprilisban is hallott arról a tervről, hogy az országos vezetőség Pécsett Kiss Károly szabómunkást, pártfunkcionáriust, a munkás betegpénztár tisztségviselőjét jelölteti a választásokon. 27 Most e népgyűlésen egyhangúlag szavaztak a párt képviselőjelöltje mellett. 28
