Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914
és villamos energia, a kőbányászat és téglaipar, az egész élelmezési ipar részvénytársaságokba tömörült. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ezek finanszírozását végző Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank RT. pécsi fiókja és az ugyancsak ipari finanszírozással foglalkozó Dunántúli Iparbank RT. szintén részvényesek kezében volt, akkor látható, hogy Pécs együtt haladt a nagyvárosok iparstruktúráját átalakító fejlődéssel. Természetesen a monopolkapitalista fejlődés időszakában ezek az üzemek nemcsak szervezeti téren erősödtek, hanem objektumaik, technikáik, üzletkörük és hatósugaruk is megnövekedett. Az 1851-53 között alapított és kiépített Pannónia Sörgyár 1912. évi RT.-vé alakulásával modern jéggyárat is felszerelt, áruit négyszerezte fajtában és mennyiségben, piacát Szlavóniába és a dalmát tengerpartra szélesítette. Az ipari részvénytársaságok, monopóliumok fejlesztő tevékenységének hatására Pécsett az 1900-1903 között jelentkező gazdasági válság után ipari fellendülést figyelhetünk meg. A válság nagy munkanélküliséggel, szociális feszültségekkel járt. A vele párhuzamosan jelentkező agrárválság és annak elhúzódása állandó nagytömegű szakképzetlen falusi proletariátust hozott a városba, amely tovább növelte a feszültségeket. A pécsi részvénytársaságok igazgatóságában az ország más területeihez hasonlóan, a régió gyáros és bankár családok mellett, az arisztokrácia is megtalálható. Gr. Zichyek a söripari részvénytársaságnál, Pallavicini őrgróf a villamos RT.-ben, báró Biedermann és az Esterházyak a tej és sertéshizlalda RT.-nél. 31 olyan tőkés és bankár család van, akiknek tagjai 92 részvénytársaságban vezető szerepet játszanak, igazgatósági tagok stb. A Zsolnay család egymaga 26 részvénytársaságban töltött be tisztségeket, a Kindl család 17, a Hamerli 16 részvénytársaságban volt közvetlenül vezető pozícióban. Baranya területén, különösen nagy jelentőségre tett szert az osztrák tőke a kitermelőiparban és a bankvilágban. A korszakban növekedett a munkásosztály létszámban, továbbá megerősödött a nagyipari munkásság is, de ugyanakkor növekedett igen jelentős számban a képzetlen, a munkásmozgalomban járatlan indifferens, a mezőgazdaságból átáramló proletárok száma. Ilyen helyzetben kellett az MSZDP pécsi szervezetének folytatnia a politikai felvilágosító munkát és gazdasági sztrájkharcot. i. Az MSZDP pécsi szervezetének politikai tevékenysége IÇOO-Igombén Az MSZDP 1900. áprilisi kongresszusán a pécsi szociáldemokrata küldöttet büszkeség tölthette el, miután az aradi pártvezetőséget követően, az ország második legeredményesebben működő szervezetének értékelte az országos vezetőség. Nem ismeretes, hogy a rangsorolást milyen tényezők alapján állították össze, de kétségtelenül a helyi vezetőség nagy munkát végzett, különösen a felvilágosító munka és a szakszervezeti mozgalom megerősítéséért. Nemcsak a központi pártvezető-
