Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900
nem lévén mögötte olyan tömeg, mint amilyent a szociáldemokrata pécsi vezetőség fel tudott sorakoztatni. A fővárosban a nacionalizmus elleni küzdelemben Silberberg személye erős oszlop volt. Szónokként ő szerepelt számos munkásgyűlésen, megvédve a pártot a hazafiatlanság bélyegétől, Pécsett legjobb cs leghűségesebb hívei álltak csatasorba e támadásokkal szemben. Nem lehetett véletlen, hogy a pécsi kormánylap a gyűlést követően elszenvedett kudarctól indíttatva egész oldalt betöltő cikket ír Silberberg Ignác ellen „Fosztogató munkásvezér" címmel, durva vádakkal illette a pécsi szociáldemokrata mozgalmat személyes varázsával, népszerűségével radikális irányba segítő munkásvezért. 60 A pártvezetőségnek ellentámadásra is volt ereje, amellyel a szocialista munkásság hazafiságát demonstrálja. Marmorstein Henrik, Vörös István vasúti munkás, Vógko Ferenc tímár munkás pártválasztmányi tagok december i-re általános munkásgyűlés engedélyezését kérték, amelyen „Hazafiság és a nemzetközi szociáldemokrácia" c. kérdést, a munkásság helyzetét, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztását kívánták megtárgyalni. A gyűlésről készített nagyon rövid rendőrségi beszámoló szerint Szikora Imre és Silberberg Ignác fejtette ki „a munkásság hazaszeretetét és a nemzetköziségét »egymagaba foglalo« tulajdonságait". Silberberg hangsúlyozta, hogy a munkásnak ott van hazája, ahol joga. 700 fő jelent meg a gyűlésen. A munkásság helyzetét németül Marmorstein ismertette, a rendőrkapitány többször rendreutasította. A beszédében kifejtette, hogy ,, . . . számunkra nincs jelentősege ki milyen nyelven beszél, milyen vallású, egyetlen fontos dolog számít csupán, hogy milyen mélyen él benne a munkásság ügye és felszabadítása érdekében az elszántság. A magyar és német, meg a szláv munkás testvérének tekinti egymást, Zsolnay pl. magyar és mégis saját fajának kegyetlen zsarnoka . . ." fit A radikális szociáldemokraták országos pártgyűlése december 2 5-26-án ülésezett. Erre a Silberberget támogató pécsi küldöttség utazott Budapestre. Brüsztl Lajos, Kirsteier János, Marmorstein Henrik. 1896. január 5-én munkásgyűlésen számoltak be a konferencia eseményeiről. Kirsteier éles szavakkal ítélte el a kormányterrort, amely a rendőrséget mozgósította az ellenzéki szocialisták gyűlése ellen. Ezt követően a pártvezetőség szolidaritási nyilatkozatát olvasta fel Silberberg mellett, s felháborodással szólt a helyi lapokról, amelyek meghamisítják a munkásmozgalom eseményeiről készült tendenciózus cikkeikkel a valóságot. A Népszava támogatására hívta fel a pécsi munkásságot. A négyszáz főnyi munkásság tüntetett Silberberg mellett. 62 1896. január i-én harangzúgással köszöntötte az egyház a magyar államalapítás ezeréves évfordulóját, az uralkodó osztály millenniumi ünnepségeit. Az MSZDP országos vezetősége úgy határozott, hogy a millenniumi ünnepeket kultúrünnepnek tekinti, de egyben kéri a kormánytól az országos jellegű szervezkedés jogát és a kivételes állapotok megszüntetését. A pécsi pártvezetőség csatlakozott az országos vezetőség felvilágosító munkájához e kérdésben is. A helyi német lap azon kijelentésére, hogy a munkásság nem érzi magáénak a millenniumi ünnepeket, a pártvezetőség nevében Marmorstein Henrik és Lauber Mihály válaszolt, kifejtve a következőket:
