Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

sedéssel fogadta el a határozati javaslatot. A gyűlés utolsó mozzanataként a Silberberg szerkesztette Népszavát és Volksstimmét teljes támogatásról biztosították.

55 Silberberg levélben hívta fel a pécsi vezetőséget Lassalle-ünnepély előkészítésére, kijelentve, hogy „ . . . ezen alkalmat a nemzetközi összefogásra kell felhasználni és arra, hogy megértsék milyen nagyot fejlődött az eszme Lassalle óta, akinek hatalmas érdemei vannak a felszabadításért folyó harcukban . . .". A Lassalle-ünnepély bevételét a Népszava és Volksstimme alap javára fordították. A helyi újság szemléletes leírást közölt az ünnepségről: ,, . . . A helyiség zsúfolásig megtelt. Ez alkalommal vörös zászlók erdeje díszelgett. A bejáratnál »Szabadsag! Egyenlőség! Testvériség« és »Eljen a nemzetközi szocializmus« c. feliratok voltak transzparenseken megvilágítva. Középen babérkoszorúkkal övezve Lassalle életnagyságú festett képe, amint lábaival a tőkét jelképező aranygyapjút tapossa, egyik kezében a vörös lobogót, másik kezében kardot tartva . . Z'

56 A kilencvenes évek első felében lezajlott szociáldemokrata demonstrációk a kormányt arra késztették, hogy megkísérelje ezek ellenhatását erősíteni. Ezért a kisiparban dolgozó munkások egy részét tömörítő Nemzeti Demokrata Pártot kezdte erőteljesebben támogatni, hogy bevethesse az internacionalista erők ellen. Pécsett erre 1895 őszén került sor. A rendőrség által közvetlenül támogatott és a tőkések által pénzelt nacionalista munkáspárt ún. ,,100-as bizottsága munkásgyűlést hirdetett a tornacsarnokban, hogy felvegye a harcot a pécsi nemzetközi szociáldemokrata párt törekvéseivel szemben . . ."°

7 A rendőrkapitányi jelentés szerint a Nemzeti Demokrata Munkáspárt pécsi vezetősége ,, . . . állást kíván foglalni a nemzetközi szociáldemokrata szervezet pécsi nemzeti és hazaellenes törekvéseivel szemben. Egyben kijelentik, hogy egyetértenek az iparos ifjak országos egyesületének minden törekvésével, a munkásság helyzetének javításával, ha azok törvényes alappal bírnak . . '

>5S A hatósági nyomással és támogatással alátámasztott gyűlés azonban teljes fiaskóval, a pécsi szociáldemokrata párt teljes győzelmével végződött. A szeptember 29-i népgyűlés előtt a pártvezetőség röplapot bocsátott ki, amelyben felhívta a figyelmet a nemzetközi szociáldemokrácia ellen készülő nacionalista támadásra. A gyűlésen hatalmas tömegben jelentek meg a szocialista munkások és bányászok. Hatalmukba kerítették a gyűlés elnökségét. A gyűlés elnökéül kijelölt Langer Alajos helyett Tokody József radikális szociáldemokrata földmunkás vezért választották meg. Kirsteier János szociáldemokrata párti munkás lett a gyűlés jegyzője. Az országos iparosifjak körlevelét a gyűlés kijelölt szónoka nem tudta felolvasni, a pécsi szociáldemokrata szervezet által mozgósított munkásság megakadályozta. Helyette felállhatott óriási ováció és tüntetés mellett Miszt Péter, aki ,, . . . hatalmas filippikába kezdett az internacionáléról, a tőke uralmáról, a munkásság nyomoráról, amelynek végső konklúziója az volt, hogy minden tisztességes munkásnak a szocialistáikhoz kell csatlakozni ... a hazafiasnak tervezett népgyűlés - írta a helyi Pécsi Figyelő - ily módon szocialista népgyűléssé változott át. A rendőrség feloszlatta a gyűlést. A szocialisták elérve céljukat, erősen abczugolva a nemzeti demokratikus pártot a munkásmarseillaise éneklése közben az utcára kivonultak . . ,"

59 Budapesten július-augusztusban a munkásgyűlések visszautasították a Nemzeti Demokrata Munkáspárt támadásait. Pécsett is teljes sikerrel léphettek fel ellene,