Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

helyzete (nyolcórás munkaidő), az állami népoktatás megszervezése kérdéseit elemezte. Schranek Antal vasúti munkást a beszéd németre fordításával bízta meg a pártvezetőség, aki ezt megtagadta. A munkásgyűlés óriási felháborodása közepette . . . elveit feladva mégis lefordította . . .". A gyűlésen 200 szociáldemokrata nő nevében Halászék Anna kijelentette, hogy a „munkásleányok mindenképpen megünneplik május elsejét. . .'

,50 A rendőrfőkapitány rendelkezése május elsejéről A májusi ünnepséget a munkásság, az ismételt gyűléstilalom ellenére, felvonulás, népgyűlés megszervezésével tette emlékezetessé. A népgyűlésen az általános választójogért határozatot fogadtak el, amelyet az országos pártvezetőségnek küldöttek meg. A „munkaidő korlátozását és a gyülekezési szabadság törvénybe iktatását, továbbá a munkássajtó teljes szabadságát követelték ..." A városon kívül több ezer