Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

nak megakadályozását.

40 A fenyegetések és ellenpropaganda, valamint a főkapitányi tiltó rendeletek nyilvánosságra hozatala ellenére a pártvezetőség nem vonta vissza a szervező bizottság által kidolgozott programot. 600 munkás indult a Scholcz-féle Sörcsarnokba. A hatósági beavatkozást úgy kerülték el, hogy párosával vonultak végig a városon ünnepi ruhában és az e napra készített és vásárolt pártjelvényekkel, piros szegfűvel. A sörházban a gyűlés formaságait nem tarthatták meg a közben megjelent rendőrség miatt, így „ . . . beszélgetve meghányták-vetették a sorsukal összefüggő kérdéseket, s helyzetük javítását czélzó törekvések fölött élénk eszmecserét folytattak ... a gyűlésen (!) megjelenő rendőrfőkapitány erélyes szavakkal figyelmeztette a munkásokat a tiltó rendelkezésre és bejelentette a legszigorúbb eljárás alkalmazását. . a munkások erre kijelentették lelkes éljenzés közepette, hogy nem fognak gyűlést tartani, nem fogják a közrendet megzavarni, hanem békés polgárokhoz méltón fognak viselkedni és mulatni. . . ezen gúnyos kijelentések után elhagyták párosával a gyűlés helyét . . ."

41 A munkásság a városon kívül ismét összejött, és az 1400 főre növekedett tömeg az Üszögi-Kiserdőbe vonult. Estig együttmaradt hallgatva a munkásdalárdát, zenekart és szavalatokat. A bányamunkássággal együtt 4000 fő ünnepelte május elsejét. Este mintegy kétezer munkás fegyelmezett oszlopban a polgárság sorfala között vonuh át a városon.

42 A május elsejei ünnepségek pécsi eseményét a párt országos lapja igen pozitívnak értékelte.

43 Június-júliusban az országban mindenütt beszámoló munkásgyűlések folytak az MSZDP III. kongresszusáról. Július 15-én a pécsi szervezet vezetősége is munkásgyűlést szervezett. A 600 munkás előtt Szakóra Imre, a pécsi pártválasztmány elnöke és Kittel Ferenc, az ekkor radikális országos vezetőség küldötte tartottak kongreszszusi értékelést. Szikora beszámolójában hangsúlyozta, hogy a kongresszus ,,az általános választójogért folyó harcot a legfontosabb feladatnak tartotta, amely érdekében a pécsi vezetőségnek még erőteljesebben fel kell lépni. A munkásság helyzetét méltatva a mezei munkásság problémájára irányította a figyelmet. A hatósági terror országos helyzetét ismertette, majd a pártsajtó támogatásának szükségességét. Az egyik legégetőbb feladatnak a szakegyletek megszervezését és megerősítését jelentette ki . . ,"

44 A pécsi pártvezetőség is igyekezett eredményesen kapcsolódni az országos népszavazási mozgalomhoz, amelyet az országos vezetőség a hatósági terror ellen, az általános választójogért és az egyesülési és gyülekezési jogért indított 1894 novemberében. A népszavazási akció lebonyolítására küldött szavazólapokat a pécsi rendőrség elkobozta december 15-én. A pártvezetőség hiába kérvényezte a népszavazás kérdését tárgyaló munkásgyűlés engedélyezését, Vaszary főkapitány azzal utasította el, hogy „ . . . nem látja biztosítottnak a rend megőrzését és nincs kapcsolatban a tárgy a munkásság helyzetét érintő kérdésekkel. . ,"

45 A párt vezetősége ekkor elhatározta, hogy illegális gyűlést hív össze, ahol a népszavazás pécsi megszervezésének kérdéseit tárgyalják meg. December 26-án 200 munkás névreszóló meghívó alapján gyülekezett, de besúgó révén a hatóság is tudomást szerzett a készülődésről, és a terembe hatoló tizenöt rendőr a gyűlést feloszlatta. A vendéglőst és a szervezőket őrizetbe vették ,,az egyesületi törvény megszegéséért . .,"

46 1895 januárjában Budapesten megtartott nép- és munkásgyűlések - az általános m