Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

A szociáldemokrata párt jelvényei május l-re alapszabályait. A rendőrkapitányság azonban betiltotta a gyűlést, hasonlóképpen elutasította a főispán is, akihez küldöttségként jelentkeztek be. A rendőrség nyomozást indított a bizottság tagjai után. Több helyi lap is azt közölte, hogy az üldözés eredménytelen maradt, mert egyetlen bizottsági tag nevét sem tudta a rendőrség megszerezni.

37 A pártvezetőség júniusban, júliusban újabb elutasított munkásgyűlést könyvelhetett el az agitációs munka területén. A helyi polgári sajtó is foglalkozott a szociáldemokrata pártvezetőség törekvéseivel. A liberális Pécsi Napló több cikkében arra célzott, hogy az elutasítást nem helyesli, mert „a munkásság szociális kérdéseinek megoldását, tévelygéseiket vitában kell a polgári művelt osztálynak helyreigazítani. . Z'

38 1894. áprilisi munkásgyűlés a május elsejére tervezett „nagy munkás- és népgyűlés" programját vitatta meg, amely a „nemzetközi munkásmozgalom és május 1., a nyolcórás munkaidő bevezetése, az általános választójog kérdése című előadásokat ajánlotta elfogadásra a jelenlévő 300 szociáldemokrata munkásnak. A gyűlés előkészítésére „rendező bizottságot" alakítottak.

39 Ezzel egy időben Pécs valamennyi polgári lapja éles támadást intézett a pártvezetőség ellen a május elsejei tervezett felvonulás és tüntetés miatt. A főkapitányi tiltó rendeletet valamennyi újság közölte és követelték a munkásünnep megtartásá11,0