Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

MSZDP 1891. évi május elsejei jelvénye tikus sajtót és ahhoz tartozó propagandisztikus irományokat a fő helyre tette, úgymond ez által elérhető a felvilágosodott munkásság ... a legfőbb politikai munka a választás ősidők óta fenntartott rendszerének a megváltoztatása. Ezt az új szociáldemokrata szövetkezés legfőbb feladatául jelölte . . . Azon résznél, amelyben a nagyon hosszúra nyúló beszédnél a pártadó fizetését hozta elő Kürschner, nagy óvátió jelentkezvén arra gondolhatna mindenki, hogy valami félreértés következett be a hallgatóságnál, de mindjárt felállva a nagymértékű sörözés következett, s ott az bizonyosodott be, hogy valóban látható örömmel történt a pártadó fizetés nyugtázása. A falusi úgynevezett proletárokról kijelentés történt, mint testvérekről. Ez nem váltott ki érdeklődést, mivelhogy némelyek odamagyarázták, mintha a munkásságnak kellene az adót azok helyett is fizetésbe tenni, mire a szónok megmagyarázta és a gyűlésen lévő mintegy 1000 személy megnyugodott . . . A május elsejei rendeleteket a jogszerűtlenség mintájának mondotta, ami ellen harcolni kell. Ezért figyelmeztetve lett... a gyűlés kimondotta, hogy az a munkásság legnagyobb ünnepének fog tekintetbe venni, minden városban az országban. A gyűlés azt is kimondotta, hogy a munkásság a jövőben minden pártügyek és képviseleti ügyek vitelére Hasenöhrl Miklóst mint elnököt, Lauber Mihályt mint II. elnököt, Pálfy Gyulát és Haller Edét mint jegyzőket, Kollonks Imrét mint számvevőt megválassza és megbízza . . . választmányi tagokul megválasztott Kollonits Imre, Márz János, továbbá Pécsbányáról Szabó Vencel, Böröcz János bányászok, Nyéky József, Horváth József kőműves munkások. Dóra Mátyás, Kalló András, Tillman Jenő, Hoffman Nándor munkások. Ezen egyénekből mint tízes bizottság, mely ügyintézést mindennap végzi önmaguk válasszák meg."

1

'*