Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

osztálytól, az uralkodó osztálytól és a törvényhozástól elhanyagolt érdekeinek megóvására és fejlesztésére tömörüljenek és egyesült erővel törekedjenek életviszonyaikat és munkafeltételeiket javítani. . . Meggyőződtek a munkások arról, hogy az ő helyzetükkel nem törődik senki és ehhez képest annak javítását nem is bízhatják másra . . . ennek megvalósítására szervezkedniük kell . . ." A beszámoló félreérthetetlenül kívánt utalni arra, hogy a pécsi szociáldemokrata pártszervezet és a többi létező pártok között melyek a különbségek : „ . . . A pártgyűlés szükségesnek tartotta elveit kinyilatkoztatni, azt pedig azért tette, hogy a közvéleményt tájékoztassa azon különbségekről, mely közte és a többi pártok között fennáll .. . ne legyen a polgári sajtónak lehetősége többé olyan dolgokat nekünk tulajdonítani, melyektől egészen távol állunk, és hogy végre maguk a munkások is tisztában legyenek pártjuk és annak elvei iránt. . ." A gyűlés következő részében az MSZDP alakuló kongresszusának megfelelő sorrendben az ,,Elvi Nyilatkozat" és a program részletes kifejtésére került sor. Az általános, titkos, egyenlő választójog, a sajtószabadság, az egyesülési jog elemzése Kürschner kifejtésében: „A munkásság politikai állása és politikai jogok" kérdéskomplexuma, egybetartozó dolgok. Majd ezt követően a „Szociáldemokrata párt szociális reformjai" kérdés következett, amelyen belül a női és gyermekmunka, az iparfelügyelet, a gyári törvényhozás további problémáit, a nyolcórás munkaidőt, a vasár- és ünnepnapi munkaszünet követelését részletezte. A harmadik csoportba, gondolatmenete szerint a magyarországi agrárkérdés tartozott. Az agrárproletariátus és a kisparasztság helyzetének elemzéséből a munkásság és parasztság összefogásának, szövetségének tételes kifejtése következett: „ . . . Rámutatott a gazdasági átalakulások által teremtett azon szükségre, mely az ipari és gyári munkásoknak kötelességükké teszik karöltve járni a mezőgazdasági munkásokkal, azok helyzetének javítására." A negyedik kérdéscsoportban a pártsajtó és szociáldemokrata irodalom jelentőségéről beszélt. A párttagdíj kérdésének jelentőségét hangsúlyozva, a kongresszusi határozat szellemében utalt arra, hogy legalább öt krajcár hozzájárulást kell havonta fizetni, önkéntes adományozás útján, amellyel a munkásság sajtóját és a pártirodalmat lehetséges fenntartani. A kongresszusnak e jelentős határozata lehetőséget adott ezzel is a rendszeres szervezeti forma kialakításához. Kürschner hangsúlyozta a bizalmi rendszer megválasztásának és megerősítésének jelentőségét, amely természetesen az alapszervezeteket volt hivatva pótolni. így jöhetett létre a város üzemeiben, bányáiban is a bizalmi testület, amelyet a pécsi vezetőség fogott össze és irányított az országos vezetőség intenciói alapján. A gyűlés határozatot fogadott el május elsejének megünnepléséről. A pártszervezet irányításával Hasenöhrl Miklós, Lauber Mihály, Graumann János, Pálfy Gyula munkásokat bízta meg Pécs első szociáldemokrata konferenciája.

13 Reéh György pécsi rendőrkapitány részletes jelentést tett Vaszary Gyula főkapitánynak a Pécsi Szociáldemokrata pártszervezet alakuló gyűléséről. A jelentés alaposan elemezte a gyűlés minden részletét. Kürschner Jakab egyenesen azért utazott le Pécsre, hogy „ . . . a helyi nemzetköziek pártegyletét véglegesen tető alá hozza. A budapesti szociáldemokraták minden nagyobb ipari centrumban, ahol a munkásság amúgy is egyletekkel rendelkezik hivatalosan elindítják a szocialista pártagitációt, amelynek ez a helyi alakulata. Kürschner fő agitátor ezt világosan kifejtette, de szavakban mindjárt elismerte, hogy az csak a törvényes rend keretein belüli működtetés szabályaival fog tevékenykedni mindenkoron ... a szocialiszIOO