Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

n. Korosic 'Karaschitza' [Gy: 1:338—339: Karaso, Crasow, Karasou Karasoaga Kl: Karasicza Fl. Kocz.: Karasitza F. P: Karasitza K8: Karasicza K16: Karasicza Bach, Karasicza Haupt Canal F4: Karasicza patak, Karassó, Karasicza csatorna MoFnT2: Karasicza] Vf. A nevet 1. Féked községnél, 119. sz.! 232. Snaidër-malom: n. Stápruhszmíl 'Steinbruchmühle': n. Snäidsmü 'Schneidermühle' [K2: malom, név nélkül P: Steinbruch Mühl K16: Steinbruchmühle F4: Kőfejtő malom] Ma romja. Nevét a közeli kőbányáról és volt tulajdonosáról kapta. Az 50-es években lebontották. 233. Kőbánya: n. Stápruh: n. Szuargdina Stápruh 'Surgetiner Steinbruch' [Fl: St(ein) B(ruch) K2: Lapicidina 'kőfejtő', Steinbruch K8: Kőbánya] B, művelése megszűnt az ötvenes években. 234. n. Éva Húdvát 'Obere Hutweide' Men, S, sz, e, korábban legelő, szőlő. 235. Alsó Rëvërënc: n. Klána Tála 'Kleine Teile' S, sz. L. a 219. sz. névnél! 236. n. Hëna Kapicrih 'Hinteres Gebirg' [K12: Hinteres Gebirg; sző] Fs, sz, korábban sző. 237. n. Pëllstoukk: n. Numjora Pillstoukk 'Nyomjaer Bildstock' Képoszlop. Mammel Kristóf állíttatta a múlt században. 238. Kéméndi ut: Këmënda Vëg 'Kernender Weg': n. Numjodra Vëk 'Nyomjaer Weg' (a kéméndiek szerint) Űt, Máriakéménd felé vezet, s a Kertészeti út folytatása. 239. Kéméndi-rét: n. Këmënda Viza 'Kernender Wiesen': n. Vikavíza 'Bullenwiesen': n. Vídaváld 'Weidenwald' [K8, 12: Gebraute Wiesen; r W. Száz: die Gebrannten] S, sz, korábban rét, fűzfákkal; bikarét, a kéméndi határnál. A hivatalos névre 'égett rét' az adatközlők nem tudnak magyarázatot. 240. n. Lána Hútvát 'Lange Hutweide' Men, Os, sző, sz, korábban legelő. 241. Horvát-árok-dülő : n. Krovotakróva 'Kroatengraben' [K2: Pascuum 'legelő', Huth Weide; 1 K8: Hutweide; 1 K9: Hutweide, Hutveide; 1, sz K12: Kroatengraben; sző P: Kroaten Graben; sző MoFnT2: Horvát-árok] Ds, Men, sző, sz, S, 1, e, B. A név horvát betelepülőkre utal. — A falhoz közeli lejtőhöz fűződik a „Hagelräder herunterrollen" népszokás. L. a 283. sz. névnél! Ide tartozik: 233, 234, 240, 242. 256. 242. n. Náia Pëarih 'Neuer Berg' [K16: Neuberg F4: Űj hegy] Ds, sz. Csak a máriakéméndiek használják. 243. Káposztás, -ba: n. Kráutkoáta 'Krutgarten' [K8: Káposztás; sz K12: Krautgärten; sz] S, sz, k. 244. n. Kráictála 'Kreuzteile' S, sz, az Olaszi-keresztről (259. sz. név) nevezték el. 245. öreg-dülő: n. Altkapiarih 'Altes Gebirg' [K9: Weingarten, Veingärten; 1, sző K12: Altes Gebirg; sző P: Altengebirg K16: Altes Gebirg F4: öreghegy MoFnT2 : Öreg-hegy] Os, sz, sző. A legrégibb szőlőterület nevét őrzi. Ide tartozik: 361, 283, 284. 246. n. Kászhhipl 'Geißgipfel' Ds, sz, korábban szőlő. — A. sz. kecskehátszerű alakjáról nevezték el. Lehet, hogy kecskelegelő volt. 247. Patak: n. Krévlija 'kleiner Graben, Bächlein' Vf, a Nagy-erdei forrásból (226. sz. név) ered. 248. Alt Cíhloufa 'Alter Ziegelofen' [K8: Ziegelofen] Téglaégető volt, Ziegler Viktor tulajdona. Még a század elején lebontották. 249. Békás, -ba: n. Lámaleha 'Lehmlöcher' Gs, S, e, 1, Mo. Gyerekektől származó újabb keletű név. A tsz itt felduzzasztottá a Nagyerdei forrás vizét permetezéshez, öntözéshez. 1945 előtt itt vályogot készítettek, és kendert áztattak. Az út mentén dögtér is volt. 250. n. Stána Prëkljia 'Steinernes Brücklein' Híd volt. A forrás vizének felduzzasztása óta megszűnt. 251. Dögtér: Régi dögtér: n. Aszplácc 'Aasplatz' S, erdősáv. Korábban dögtemető volt. 252. Kertészeti-dűlő: Kertészet, -be: n. Szántkoáta Tála 'Sandgarten Teile' [K8: Peke Wiesen-Theile; sz K12: Peke Wiesen Theile; sz] S, sz, k, a tsz nagyüzemi öntözéses kertészete. A német név a régebbi homokbányákra (267. sz. név) utal. Nh.: A török idők előtt itt falu volt; ezt épületmaradványok bizonyítják. Ide tartozik: 254, 267, 268, 270—272. 253. [K8: Legelő az Úrbéri földek és Peke rét között; 1] 254. n. Prándvíza 'Brandwiesen' [K8, 12: Peke Wiesen; r] S, sz, korábban rét. 255. Peke-mdlom: Melcer-malom: Teri-malom: n. Pékz-