Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

kás, magas törzsű bükk- és tölgyerdőség, melyen csak ezeken az utakon lehet átjutni ... ') Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffy 1 — ZichyOkm. = 1430: ZichyOkmánytár 8: 426—8. — Deft. = Vass Előd: A szekcsői—mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján (BH. 1977: 15—101) — FI = 1783: Az első országos katonai felmérés térképei és leírásai (Josephiriische Aufnahme und Beschreibung) — Kl = 1786: OLHtt. D9, No. 154. jelű térkép — K2 = 1786: Pécsvárad 4 (Szebény térképe), 1789: Pécsvárad 3 (Véménd északi részének térképe) — K3 = 1810 k.: Pécsvárad 9d, 1932: Pécsvárad 9d (Palotabozsok térképei) — Kocz. = 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K5 = 1888: Ráczrnecskei erdőgazdaság térképe — K6 = 1742: Bm. L. Inqu. III. 87. — K8 = 1871—72: BiÜ 978/1—3, 1879: BiÜ 979, 1893: BiÜ 980 — K9 = 1855: BmK 336 — K12 = 1864: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Kr. = 1869—1930: Bm. L. Krisztics-féle Kartotéktár — K16 = 1882 —84: A harmadik orsz. katonai felmérés térképei — NB: 1904 — F4 = 1924—27: A negyedik orsz. katonai felmérés térképei — HidrAtl. = 1962: Magyarország hidrológiai atlasza. I. sorozat 9. — K17 = 1965: A kataszt. térkép 10 000-es fénymásolata (tsz-üzerni térkép) — K18 = 1970 k.: A 12. sz. véméndi erdészkerület üzemi térképének 10 000-es fénymásolata — Btl: 1970 — K19 — 1973: Véménd belterületének és zártkertjének 2 000-es 'térképe — Hnt: 1973 — Tur. = 1976: A Mecsek hegység turistatérképe — Bt2: 1977 — MoFnT2 : 1978 — VSz. = 1979: Vasvári Szvetozár: Előtanulmány a szerbekről. Adalékok „Baranya" anyagához. Kézirat. 87 1. Bm. L. — Weid. = 1980: Weidlein: Die Schwäbische Türkei II. 186—7. ^ Gyűjtötték: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Vasvári Szvetozár nyugdíjas asztalos. — Adatközlők: Aszmann Györgyné Hegért Anna 41, Aszmann Györgyné Hock Katalin 72, Báling Gyöngy 60, Ballá Kálmán 78, Balogh Mihály 76, Bogos Ferenc 50, Búzás Erzsébet 14, Búzás György, 23, Búzás József 15, Búzás Mihály 58, Buzásné Orsós Julianna 51, Emmert Boldizsár 80, Engl András 58, Farkas Antal 78, Fűzel Lajos 77, Gasz János 70, Gasz József 75, Gothár Matild 20, Gruber Ferenc 50, Hart weg József 80, Herbert János 80, Hermánszky Józsefné Báling Erzsébet 58, Horváth Eteléné Zimmer Teréz 23, Horváth József 54, Ivanincs Nenad 82, Jäckl Lőrincné Gasler Erzsébet 90, Jäckl Mihály 65, Jerkovity Remija 78, Keszler Ferenc 73, Mandl József 90, dr. Martos János 83, Mikes Vilmosné 55, Müller György 37, Orsós József 43, Pálmai Kálmán 50, Radies Jelica 57, Spitzer József 72, Szabó Sándorné 56, Taliga Lajos 75, Tiegelmann József 38, Trábert János 66, Vasvári Szvetozár 57, Ziech Henrikné Herbert Katalin 55, Zimmer Józsefné Emmert Anna 53 é. 194. SZEBÉNY Szeben: Szebény: Szebény, -be, -bű, (-bői), -be, -i: n. Szëvën 'Sebingen', in, foun, uff Szëvënd, Szëvënar [Deft.: Szeben, Szebegény BC1: Sebeny BC4: Szebén 1715. (Bm. L. Conscr. 4 p: 6), 1785 (P. sz.): Szebiny Lip.: Szebény, n. Sebingen, szh. Sebin BC5, 6, 8, K2, 3, SchQl—9, Kocz., K8, 9, 12, 16—18, NB, F4, Btl—2, Hnt, Tur., MoFnT2: Szebény] — T: 1435 ha/2495 kh — L: 824. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt. Népessége azt követőleg is magyar. A 18. sz. közepétől kezdtek németek idetelepedni. Számuk a múlt század folyamán 20—30% között ingadozott. 1930-ban 1081 magyar és 140 német anyanyelvű élt itt. 1970-ben 742 magyar, és 81 német lakta. — A magyarság a honfoglaláskori nemzetségek leszármazottainak tartja magát. Bizonyításképp említik, hogy már a török előtti időkből sok ezüstpénz került elő az ásatások révén. Pesty adatközlője (a mohácsi anyagnál!) azt írta, hogy a mohácsi magyarok a hagyomány szerint Szebényből származnak. A helyi szájhagyomány erről nem tud, a helytörténeti kutatók azonban lehetségesnek tartják, hogy a török időkben a mohácsi Mária-szobor idemesnekítése idején (lásd a 19. sz. névnél!) vagy később mohácsi családok menekültek ide, majd a török kiverése után visszatértek. A német szájhagyomány szerint az 1730-as években öt német család vándorolt be az akkori német birodalomból. Ezeket mindvégig „Schwabenbauer"-mek nevezték. A többiek a környékbeli falvakból főleg oá-