Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

zasság útján költöztek ide. 1945 után csupán öt katolikus és hat református család települt ide a felvidéki Feketenyék, ül. Alsószecse községekből. — A hivatalos utcanevek 1950 táján keletkeztek. A dűlőnevek magyar nyelvűek. A kisebb számú németség alig alkotott eredeti helynevet; főleg a magyart vette át vagy fordította le fuldai tájnyelvi torzítással. A nevek egy részét ezért a német szótári alakban is magyarosan írjuk. — Mivel mindkét nyelvi közösség ugyanazt a nevet többféleképpen is mondja, ismétlődés esetén más-más változatot közlünk. Szebény [1251/1271: Zubugun: Györffy 1:408.] Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1292—7: Zebugun szn. (ÓMOlv. 107). Ennek előzménye, a m. R. Zebegneu szn. (1337: AnjouOkm. 3:379) szláv eredetű; vö.: cseh R. Izbygnëv, Zbygnèv szn.; le. Zbygniew szn. A megfeleléshez vö. m. Zebegnyő 'község Gálszécstől délnyugatra' (Csánki 1:367) ~ szik. Zbehnov hn. A magyarban a Zebegnyő szn.-ből azért alakulhatott Zebegény, mert végződését kicsinyítő képzőnek foghatták fel. A Zebegény ~ *Szebegény > Szebény hn. alakfejlődésében az ún. kétnyütszótagos tendenciának volt szerepe. (FNESZ. 599.) — Itt jegyezzük meg, hogy a mai Pest megyei Zebegény falut a középkorban (1280) Almásnak hívták. Mivel azonban az akkori Zebegény (ma: Szebény) községben fennállott bencés apátság birtokolta, később az Almás nevet Zebegény-nyél cserélték föl. Ez a helységnév tehát birtoklástörténeti alapon került Baranyából Szob és Nagymaros közé. (FNESZ. 718.) 1. Temető: öreg temető: n. Alt Khiarhhouf 'Alter Kirchhof [K2, 8, 9, 12, 16, F4: temető jele n. n. K18: Temető] Te. 1926-ban zárták le. Ma már alig gondozzák, a növényzet elborította. — A. sz. már a templom felszentelése (1775) előtt ide temetkeztek. Bizonyítja egy régi német nyelvű sírkereszt felirata: „Hier ruht Katarina Rotsinn ... anno 1747". — A temetői kereszteket 1854-ben és 1888-ban állíttatták. — (Lásd még a 115. sz. nevet!) 2. Finta közi pincesor: n. Fintamar Khelaráya 'Fintaer Kellerreihe' Pincesor, a hasonló nevű köz É-i részén. Lásd még a 173. sz. névnél! 3. Mocsolák: n. Hánaftrészta 'Hanfröste' Gs, mlen. Itt régebben kendert áztattak. 4. Pécc-bót: Liszt-bót: n. Mëlksëft 'Mehlgeschäfft' É. Régebben itt volt a Petz-féle lisztkereskedés. 5. Cseszlény: n. Csészlin 'Tschesling' Fr. Eredete ismeretlen. Ide tartozik a Petőfi u É-i része. Lásd még a 159. sz. nevet! 6. Véméndi köz: Juhász közzé: Mókáék közzé Köz és a Véméndre vezető út, az ott lakó családok ragadványnevéről. A második név foglalkozásból ered. 7. Pécsváradi szurdik: n. Pécsvoára Hói 'Petschwarer Hohle' Ur, Hor, Űr Pécsvárad felé. (L. még a 191. sz. nevet!) 8. [K18: József Attila u] U. Ide tartozik: a 7. sz. név D-i, lakott része. 9. Farkas-vőgy : n. ~ Wolfstal' Fr. Ide tartozik: 7, 8, 10, 26, 28. Értelmezését lásd a 172. sz. névnél! 10. Fekedi szurdik: n. Fekedar Hói 'Fekeder Hohle' [K18: Széchenyi u] U. Folytatása Hor és Űt (184, 150. sz. nevek) Féked felé vezet. 11. Finta köz: Fintai köz: n. Khiarhhoufkásza 'Kirchhofgasse': n. Fintamar Hói 'Fintaer Hohlweg' U. A Finta dűlő és az öreg temető felé vezető út elején. A németség ezért 'temető utcá'-nak nevezi. Lásd a 173. sz. névnél! 12. Papkert: n. Pháraszkoáta 'Pfarrsgarten' Os, k, gy. A plébániához tartozik. 13. Víztároló Vt. Az 1968-ban készült törpevízmű betonmedencéje. 14. [K18: Ptákóczi u] U. Ide tartozik: 11, 18. 15. Plébánia: n. PJiarrháusz 'Pfarrhaus' [K2: Parochia 'paplak'] É. 16. Dallos-híd: n. Ksëftszprëka 'Geschäftsbrücke'. Híd az egykori Dallos-bolt előtt. 17. Pásztorház: n. Háltasháusz 'Haltershaus' É volt, régen a pásztorok lakása. Lebontották. 18. Szent Istvány: Szent Istvány tér: n. Stéfán-Khénihplácc 'König Stephanplatz' Ur. — A. sz. a régmúltban itt gyülekeztek a Szent István napi búcsúra érkezők. Beépült. 19. Templom: n. Khiarih 'Kirche' [K12: Szent Istvány Hiv.: Szent István-