Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

tőteknyö formában lekúsznék"'; innen a neve. [de tartozik: 456, 465 egy részé, 475, 485, 486. 465. [K9: Linsenfeld; sz, r] Ide tartozott a 464, 466. sz. nevekkel jelzett dűlők É-i része. Egykor 'lencseföld'. 466. Bráite Tâilë: Braita Tailë: n. Práda Tálar 'Breite Teile': szh. Kod crvënog krsztá niz dolinu 'Kod crvenog krsta niz dolinu' [K12:-.Breite Theile; sz P: Breitetheiler; sz K17: Széles dűlő; sz] S, sz. — P. sz. „a többi dűlőbeni szántóföldeknél sokkal szélesebbek". — A szerbek körülírással nevezték meg a dűlőt: 'a Vörös keresztnél a völgyön le', az újabb hivatalos magyar név a 464. sz. dűlőt is magábafoglalja. 467. n. Ldtiatálar 'Langteile' S, sz. A szokottnál hosszabb darabok. 468. n. Hekatálar 'Heckenteile': szh. Knézséc duol 'Knezev doT S, sz. A német név egykori 'cserjésföld'-et, a szh. 'bírói völgy

'-et (== községi földet) jelent. 469. Tizenötezres-fórás: Tizénöiëzrës-kut: n. Kamávízaprénnjia 'Gemeindewiesenbrünnlein' Kút, korábban F. Űj keletű név: ennyi forintot szánt a tsz a kút fúrására az egykori községi rét (472. sz. név) forrása helyén. 470. Tizenötezres-gunyhó : Féhâjj É, kunyhó, egyfelé csurgóra állított tetővel: 'fél héj, fél tető', a hasonló nevű kút közelében. A tsz építtette, hogy vihar idején a mezőn tartózkodók menedéket találhassanak. 471. n. Klâna Vízatálar 'Kleine Wiesenteile': szh. Mali ristyi 'Mali risci' S, sz. Kis parcellák a rét (445. sz. név) szomszédságában. 472. Bika-rétek: n. Viksvíza 'Bullenwiesen': n. Kamávíza 'Gemein(de)wiesen': szh. Szëlszkë livâdë 'Selske livade' Se, sz. r. A község tulajdona volt az apaállatok takarmányozására. 473. n. Hânaftrëza 'Hanfröste': szh. Kudëlyârcâ 'Mocilo kudelje' S, r, sz, Vf szakasza. Régen 'kenderáztatóhely' volt. 474. n. Vízatálar 'Wiesenteile' S, sz. A rét (472. sz. név) melletti darabok. 475. szh. Prkosz 'Prkos' Ds, Vö, Os, sz. — Nh. (szerb): Elpusztult szerb település emlékét őrzi. Köznévi jelentése 'dac'. — Ide tartozik: 456, 464, 486. 476. szh. Krsztos 'Krstos' S, sz. — A. sz. jelentése 'keresztes'; régi szerb települést vagy útkereszteződést jelez. — Ide tartozik: 466, 477. 477. Szekcsői-határ: Szekcsői-hatar : n. Szécsar Hutar 'Seetschker Hotter' [MoFnT2: Szekcsői-határ] S, sz. D-en a dunaszekcsői határral érintkezik. 478. n. Kräkjasztalar 'Krakjesteiler': n. Krátkisztdlar 'Kratkisteile' S, sz. — A.sz. Krakje vagy Krak volt szerb gazda ragadványnevet viseli. Lehetséges azonban, hogy a szh. kratki 'rövid' darabok a jelentése. 479. n. Huzóara Vëk 'Hußarenweg' Üt, 'huszárút' Bátaszékről a palotabozsoki Huszármalomba. Lásd ott: 166. sz. név! 480. Szekcsői út: n. Szécsar Vëk 'Seetschker Weg': szh. Szëcsujszki pút 'Secujski put': szh. Kâlyë lu Szekcső 'szekcsői út' Űt Dunaszekcső irányába. 481. n. Puzsukar Viza 'Boschoker Wiesen': n. Télar Krënnjia 'Teller Gründlein (a palotabozsokiak szerint!): szh. Bozsucskë livâdë 'Bozucke livade' [Vö. Palotabozsok 176. sz. névvel: K3: Sau Thal; r, Teller Grund seu ('vagyis') Horpáts K8: Községi rét; r] S, sz, r. Korábban a palotabozsokiak birtokolták. A második név valószínűleg a hajdani disznólegeltetés (Teller = 'vaddisznó füle') emlékét idézi, bár lehet, hogy a n. Tall, Dall 'Delle' származéka: 'völgyi kis dűlő'. Lásd még a 371, 444. sz. neveknél! 482. n. Johustoukk 'Jochstock' Mérnöki háromszögelési pont; innen mérték a határt. 483. Korpács-hid: Korpacs-híd: Horpácsi-híd (a szebényiek sz.) : n. Ënar Szëvanar Krontszpréka 'Untere Sebinger Grundsbrüéke' Híd, Nevét a patakról, ill. a dűlőkről kapta (370, 444, 449. sz. nevek). — A feltételezés szerint itt állhatott Horpácspuszta (VSz. 80). 484. n. Kourbácsvíza 'Karbatschwiesen' S, r. — Nh.: Régi település helye. A törökök itt drótkorbácscsal harcoltak, ezért 'korbácsrét'. — Valószínűen a Horpács-rét (445. sz.) nevével van kapcsolatban. 485. Rókalukaknál: n. Fukszlëhar 'Fuchslöcher': rc. Grâpë dö vulpë 'rókaluk' Ds, sz. — A. sz. itt valamikor rókák tanyáztak. 486. Fukszberg; n. Fukszaperih 'Fuchsberg': szh. Liszicsjë brdo 'Lisicje brdo': rc. Gyalu dö vúlpe