Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

határral szomszédos. Ide tartozik: 444 egy része, 445, 450, 468, 471, 474, 478. 450. n. Szëvanar Krontsztáldr 'Sebinger Grundsteile' [P: Szebényergrundtheüer l—II. Gevand; sz] Os, S, sz. — P. sz.: „Ezen szántók a szebényi határra dűlnek". 451. Vâlltâilë: Vâitàilë: Vâltëttër: Vânntailë: n. Vëljasztalar '

Wäldchenteile': szh, Pod slyivikom 'Pod sljivikom' [K8: Wald Ried K12: Wäldtheile; sz P: Valdtheüer; sz K17: Vasút dűlő; sz] S, sz. P. sz. „az előbb említett erdő (446. sz. név) mellett". Tehát egykor erdő volt, vagy erdő állhatott a közelében. A szh. név 'szilváskertek alatt' fekvésre utal (vö. a 390. sz. névvel!), az újabb hiv. magyar név a vasútvonal közelségére. 452. [K8: Kösségi Legelő; 1] 453. n. Tidrgis Hóul 'Türkische Hohle': n. Puzsukr Hóul 'Boschokker Hohle' Hor, Űr, Palotabozsok felé. — Nh. : Mivel szekerekkel nemigen jártak erre, mégis szokatlanul mély. Föltételezik, hogy a törökök ásatták rabokkal. Ezért 'török szurdok'. 454. [P: Unterlázáret beim rothen Kreutz; sz Kr: Unter Lazaret] — P. sz. a 462. sz. földek mellett. 455. n. Ënar Routkráicviza 'Untere Rotkreuzwiesen': n. Ënar Krdicvízd 'Untere Kreuzwiesen': szh. Ritnice 'Ritnice' S, r, fekvéséről s a közeli keresztről (435. sz. név): 'alsó keresztrétek'. A szerb név 'rétecskét' jelent. 456. n. Ënan Perihtálar 'Untere Bergteile' Os, sz, fekvéséről: 'alsó hegyidűlő'. Vö. a 421. sz. névvel! 457. Bozsoki ut: Mohácsi országút: n. 'n. Vëljia nop 'Dem Wäldchen hinab': n. Puzsukar Strossz 'Boschoker Straße': n. Mouhâcsar Strossz 'Mohatscher Straße': j. Mohácsar Lántszvég 'Mohatscher Landsweg': szh. Bozsucski pút 'Bozucki put': szh. Drum 'Drum': rc. Drikk 'köves út' [Hiv.: Mohács-véméndi országút] Űt Palotabozsok (n. Boschok: szh. Bozuk: rc. Bozsok) és Mohács (n. Mohatsch: szh. Mohac: rc. Mas) felé. A régi német név az egykori erdőre (425, 446, 451. sz. nevek) emlékeztet. Az országút a 'bozsoki völgy'-ben, a bozsokiak sz. a 'véméndi völgy'-ben halad: n. Puzsukar Täll 'Boschoker Delle': n. Vëmëndar Tdll 'Wemender Delle'. (Vö. a 433. sz. névvel!) 458. n. Millkrontsztâmm 'Mühlgrundsdamm' (a palotabozsokiak szerint) Tö, a vasúti átjárónak kb. százméteres szakasza a Mühlgrund (397. sz. név) dűlőben. 459. Átjáró-hid: Tűnél, -hez: n. Aizapouprëka 'Eisenbahnbrücke': n. Tunëll 'Tunnel' (a palotabozsokiak sz.): szh. Progon 'Progon': rc. Podul dö förr 'vashíd' Vasúti híd s az alatta lévő átjáró (rövid alagút), melyen patak folyik át, mellette földút vezet. 480. n. Kheszldsmillkróva) 'Keslermühlgraben' : szh. Këszlërov ëndëk 'Keslerov jendek' Vf volt, a Keszler-malmot hajtotta. 461. n. Khëszlasmill: j. Khészlasmíl 'Keslermühle': n. Puzsukar Mill 'Boschoker Mühle': szh. Këszlërovà vodëncâ 'Keslerova vodenica': szh. Bozsucskà vodëncâ 'Bozucka vodenica': rc. Këszlër là more Keszler-malom' [P, K12, 16: malom jele n. n.] Ma volt, tulajdonosáról, a palotabozsoki határon. A múlt század végén, más a. sz. az 1. világháború idején bontották le. 462. Lazarett, -be: Lazarett, -be: Lazaret, -be: n. Lâcârë 'Lazarett* [K8: Freifeld; sz K9: Freifeld, Frey feld; sz K12: Lazareth; sz P: Lázárét f reif elder, Freifelder; sz Kr: Lazaret frei Täler K17: Lazaret] S, sz. A név a régi nyelvhasználatban 'katonai kórház'-at jelentett. — Nh.: Véménd és Palotabozsok határának találkozásánál valamikor betegápolóhely állott, melyben a környéken beszállásolt huszárokat, később a járványok betegeit ápolták, Lásd még: Palotabozsok 82. sz. név! — Másrészt P. sz. olyan földek, „melyekről az uradalomnak dézmát nem adtak". „ ... a Bozsoki Lazaret nevezetű dűlővel határosak". 463. n. Fraitálar 'Freiteile' [K8: Freifeld; sz K12: Andern Grund; sz K17: Vöröskereszt alsó] S, sz. — P. sz. „Szabad földek, melyek a beltelek állomány pótlására osztattak a paraszti telkekhez". 464. Bakkmuttertáile: Bäkkmultërtâilë: Bahmuntëntàilë : n. Pâkkmuldar 'Backmulter': szh. Kotlinâ 'Kotlina\[K12: Backmultertheile; sz P: Bakmulter theiler; sz] Ds, sz. — P. s2u „sü-