Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

3 0 2. LAPÁNCSA Lapáncsa, '-n, '-roi, '-TU, '-ra, -i: n. Lâpâncs, in, fon, âuf Lâpâncs, fon Lápâncs : n. Lâpândzs: n. Lâpândzsâ [BC7: Lapansa BC8, SchQ2, 3: Lapântsa SchQl, 4—9, K8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2

: Lapáncsa]. — T: 426 ha/740 kh — L: 274. Lapáncsa középkori falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1760 körül népesítették be német lakossággal. A múlt század első évtizedeiben néhány ref. magyar család is élt itt, de hamarosan elköltöztek a faluból. 1850 körül r. kat. magyarok érkeztek. Az itt letelepedett magyar lakosság a német etnikumot századunk első feléig számottevően nem befolyásolta. 1930-ban 23 magyar, 423 német és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 252 magyar és 32 német élt itt. — P. szerint a lakói németek. — Fcs. Lapáncsán a lisztös hordót csapra verték. Berze Nagy 2:594. — Ha valaki feltűnően faragatlanul viselkedett, ilyen szólásokkal illették: n. "Tée iz in de Lapanzse Mániesull káne!" 'Dieser ist in der Lapantscher Manierschule gegangen!' 'Ez a lapáncsai illemiskolába járt!' Vagy: n. "Ké áff Lápáncs, Mánie l'éeneï" 'Geh auf Lapantsch, Manier lernen!' 'Menj Lapancsára, illemet tanulni!' Magyarázata: Lapáncsa régen jelentéktelen, elmaradott falucska volt. Ha a mai lapáncsaiaktól érdeklődünk, min alapulnak a szólások, így replikáznak: n. "Tësz hounn so mëe ÉZl kfrëht!" 'Dieses haben schon mehrere Esel gefragt!' 'Ezt már több szamár kérdezte' és eüsmerik, hogy ezzel csúfolják őket. Lapáncsa [1349: Lappanch: ZichyOkm. 2:404]. Valószínűleg a m. R. laponya 'lapály, mocsaras terület' fn.-vel tartozik össze, s alapszava a lapos, lapály szavakéval azonos. Szláv származtatása kevésbé meggyőző. (FNESZ. 372.) 1. Karasica-hid Híd. 2. Posta-ház. Régebben itt volt a posta. 3. Köröszt Ke. 4. Fő utca [~] U. 5. Kultúrház. 6. Iskola: Mánírsúl [Állami Általános Iskola]. A német név erősen gúnyos hangulatú. 7. Paplak É. 8. Szobor :n. Tënkmàl 'Denkmal'. Az 1914-es világháború emlékműve. 9. Malom: Kövesi malom: Csarnok É. Malom volt, már nem működik, tejgyűjtő van az épületben. A második név egykori tulajdonosára utal. 10. Malomároki-híd Híd. 11. Malomárok: n. Mílkrovn 'Mühlgraben' [K8: Malom csatorna; Cs] Vf. 12. Kocsma Italbolt. 13. Bót Vegyesbolt. 14. Templom. 15. Temető. 16. Pincesor Ua. 17. Glibarica, '-ba: Gribarica, '-ba: Gliborvica, '-ba S, r, sz. Űgy tudják, a név horvátul 'iszapos föld'-et jelent. 18. Karasica [K8: Karasicza; patak; Vad viz árok; csatorna P: Karasiczai folyam Bt, MoFnTl, 2: Karasica] Vf. — P. sz. egy négy kerekű malmot hajt, és a községet többször elönti. A Vf neve az Árpád-korban Krassó, Karassó volt (Györffy 1:249, 252.) Lásd még Illocska 24. sz. nevénél! 19. [K9: Késza; 1] 20. n. Kirhënàkkër 'Kirchenacker' [K8: Kirchen Äcker; sz K9: Kirchenfeld; r, sz K12: Kirchenäcker] S, sz. 21. n. Fiskalsfeld 'Notarfeld' S, sz, r. 22. [K8: EZső nyomás; sz] 23. [K8: Második nyomás; sz] 24. Bakterház [Hnt: Vasúti őrház] Ua. 25. Dreispic: n. Treispic 'Dreispitz' [K8: Dreispitz Aecker; sz; Dreispitzäcker; sz K12, P: Dreispitz MoFnT2: Dreispic] 5, sz. 26. Sztári Ilocs: n. Ricinus S, sz, r. 27. Bereméndi út [K8: Beremendről; út] Út. 28. n. Përëmënddrpriikl 'Beremender Brücke' Híd. 29. n. Hëking: n. Hëkëfëld: Hëkë 'Hecke' [K8: Hecking; 1 K12: Hecking]'S, r, 1. 30. Jérmanszműll: Jermancműl: n. Germáncműle: n. Klédâl 'Kleetal' [K8: Jermannsműhle; 1; Kleetheüer; r; Jermansműhle és Kleetheiler; 1 K8, 12: Jermansműhl MoFnT2: KZetáZ] S, sz. A malomra már nem emlékeznek. 31. Kaszáló, -ra: n. Hútvát 'Hutweide' [K8: Lapáncsai közös legelő, Lapáncsa községnek elkülönözött legelője; 1] S, 1. 32. Legelői-kút Kút. 33. n. Dubrova [K8: Dubrava; 1] S, 1. A szh. Dubrava 'tölgyerdő' átvétele. 34. n. Vëncsirc [K8: Ventsin, Vencsin; sz K9: Ven-