Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

nevekkel! 425. Hambár égy: Hombár ègy: Hámbar, -bâ: Hámbár, -bâ: n. Vetjiaszstikar 'Wäldchenstücke': szh. Hámbár 'Ambar': rc. Hámbáru 'hombár' [K8: Hambár (ceruzával beírva!) K12: Hambár I.; sz] S, sz. Lehetséges, hogy a múlt században itt egy hombár állt. A németség nem használja ezt a nevet; helyette, akár a palotabozsokiak, a n. Sittkhoászta 'Schüttkasten' elnevezést őrizték meg. A dűlők szomszédsága, azonos neve miatt lehetséges, hogy a két községnek azonos volt a magtára. A dűlők megnevezésében is az egykori erdőre vagy erdő közelségére utalnak, mivel az adatközlők nagyszüleinek korában itt még erdő állt. Vö. a 446, 451. sz. nevekkel! Lásd bővebben: 447, valamint Palotabozsok 83—85, 93. sz. neveket! — A hombárt a múlt század vége felé lebontották, s a Trefort-pusztán (299. sz. név) építettek egyet. — Ide tartozik: 404, 416, 424. 426. Műlgrundi ut: Mílgrundi út: n. Mülkrontszvék 'Mühlgrundweg': szh. Citóvszki pút 'Citovski put': szh. Pút u Szúvádól 'Put u Suvu dolu': rc. Kàlyë lu Mükrunt 'műlgrundi út' Űt a hasonló nevű dűlők között (397, 447. sz. nevek). 427. Vöröskereszti ut: Szederfás út: n. Vektálar Vëk 'Wegteiler Weg': n. Routkràicvëk 'Rotkreuzweg' Űt, azelőtt fő dűlőút, kétoldalt eperfasorral a Vörös kereszt (435. sz. név) felé. 428. n. Ráutkráicvízd 'Rotkreuzwiesen' S, r, a közeli Vörös keresztről. — A. sz. a múlt században a szerb betyárok itt legeltették kipányvázva az elkötött lovakat. 429. n. Routkráicvíza-Hánaftreza 'RotkreuzwiesenHanfröste' S, r, vf része. A múltban időszakosan 'kenderáztató' a hasonló nevű réten. 430. n. Auszcukszvízd 'Auszugswiesen' S, sz. — A. sz. kisebb rétek voltak, melyeket — a németség ősi hagyományaihoz híven — a gazdálkodásból kiöregedett, a földjüket gyermekeiknek átadó szülők haszonélvezetként megtartottak. Ezenkívül az évi megélhetésükhöz szükséges megszabott termény járadékot (n. Auszug) is kaptak. 431. [P: Viesengevald; sz] — P. sz. „rétek mellett*'. 432. Mittelgëvând: Mittël(ë)gvânt: n. Mittld Këvànt: n. Mëtl Kavann 'Mittelgewann': szh. Szrédnyi cslán 'Srednji clan' [K12: Mittelgwand ; sz P: Mitlergevand ; sz K17: Középső dűlő] S, sz. A DNy-i határrészben a 'középső dűlő'. — P. sz. is „két dűlő között' található. 433. Svabëntàilë: Svëbis, -be: n. Svëavis Tail 'Schwäbische Delle' [K8: Kolonistenfeld; sz K12: Schwaben Theile; sz P: Kolonisf eider ; sz] Mf, sz, sző. 'Sváb völgy'. Teknőszerű. — P. sz. „ezen földek az uradalom által a később bevándorolt Colonistáknak osztattak ki". Lásd még a 315. sz. névnél! 434. [P: Beim rothenkreutzf elder ; sz] — P. sz. „egy régi időtül fenn álló, vörösre festett kereszt (435. sz. név!) mellett". 435. Vörös köröszt: Vörös kereszt: Vërës kereszt: n. Rout Kráic: j. Rajt Kráic 'Rotes Kreuz': szh. Crvéni krszt 'Crveni krst': rc. Krusá róse: rc. Kruse rosu 'vörös kereszt' [Kr: Roten Kreutz] Ke, színéről. — P. sz.: (lásd a 434. sz. névnél!) — A. sz. valaki ivott a gémeskút jéghideg vizéből, tüdőgyulladást kapott, s meghalt. Ennek emlékére állíttatták. — Nh. (szerb) : A kereszt környékén holdvilágos éjszakákon tündérek (szh. vüe) táncoltak. Ezek kecskelábakon jártak, de nagyon szépek voltak, és a betyárokkal cimboráltak. 436. Vöröskereszti kut: Ustoros kút: n. Routkráicprona 'Rotkreuzbrunnen' Kút, gémeskút, a Vörös keresztnél. 437. Bátaszéki ut: Butaszéki út: Dolinái út: n. Pádaszékar Vëk 'Badersecker Weg': n. Tolinar Vëk 'Dolinaer Weg': szh. Bâcjëcski pút 'Bacjecki put': szh. Dolin iduty 'Iduci u Dolimu': rc. Kâlyë lu Dolinâ 'dolinái út' Űt, dűlőút a Tolna megyei Dolinapuszta [K8, 16, MoFnT2: Dolina; Lh F4: Dolina puszta; Lh] és Bátaszék község [1391: Zek: Csánki 3:411. K12, 16: Báttaszék F4, MoFnT2 : Bátaszék] felé. A véméndiek rendszeresen jártak oda munkába. — A. sz. Dolina (szh. 'völgy') régi szerb település. A múlt században itt rejtegették a szerb betyárok a távoli helyekről (pl. Szerem megyéből) ellopott lovakat. A Vörös kereszt (435. sz. név) körüli réte-