Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ken kipányvázva legeltették, majd hamis „passzussal" eladták a lovakat a szekszárdi és más vásárokon. — Bátaszék nevének eredetéhez: A Szék hh.-héz 1. m. N. z'ék ~ szik 'időszakos vízállás, esőtlen nyarakon kiszáradó tó'. A megkülönböztető szerepű Báta- előtag Báta szomszédságával kapcsolatos. (FNESZ. 94.) Lásd még a 175. sz. névnél! 438. Dolina-dűlő : Dolinai-düllő S, sz, a hasonló nevű település szomszédságában. Lásd az előző nevet! — A dűlőtől K-re, a dolinái völgyben is volt földjük a véméndieknek. A szerb szájhagyomány itt egy érdekes

1 nevet őrzött meg: szh. Prdánác 'Prdanac' 'fingos', „mivel a kaptatón a lovak az erőlködéstől fingottak". Vö. Liptód hasonló nevű dűlőjével: 146. sz.! 439. n. Svevisvíza 'Schwäbischwiesen': szh. Svâpszkë livâdë 'Svapske livade' S, r, sz. 'Sváb rétek'. Lásd a 138, 315. sz. neveknél!) 440. n. Svëvisvizaprënnjia 'Schwäbischwiesenbrünnlem' F, a hasonló nevű réten. — A. sz. combvastagságnyi sugárbán tört elő a part oldalából; a csermely itt duzzadt patakká. A forrás 1945 óta fokozatosan eliszaposodik. 441. Vörösköröszti-hid : Vöröskéreszti-hid : n. Routkrâicpréka 'Rotkreuzbrücke' Híd a Vörös kereszt (435. sz. név) közelében. 442. n. Routkráichóul 'Rotkreuzhohle' Hor, Űr. A Vörös kereszttől indul; a Dolinái út (437. sz. név) eleje. 443. Szebényi szurduk: n. Szëvanar Houl 'Sebinger Hohle': szh. Szibinyszki szurduk 'Sibinjski surduk': rc. Szurduku lu Szëbiny 'szebényi szurdok' Hor, Űr, Szebény határán. 444. szh. Korpâcs 'Korpáé' S, Os, VÖ, sz, r. Valószínűleg a török időkben elpusztult Horpács falu emlékét őrzi. [Gyl:322: Horpács (utalás mai írásmóddal!) 1384: Horpach: Csánki 2:491 (Krakó mellett feküdt!) Az 1430. évi határjárásból: "... primo incipissent (!) in una valle iuxta dumos Salicis vulgariter fyz vocatis, iuxta terram Horpach ... " : ZichyOkm. 8:426. Deft: Horpács puszta] — „A m. horpasz, horpad családjába tartozó N. horpa 'horpadás, bemélyedés' kicsinyítős képzős származéka. Térszíni formát jelölő köznévből alakult hn.-vé." (FNESZ. 281., Nyr. 88:470.) — Horpács község az oklevelek tanúsága szerint csakugyan völgyben feküdt; Györffy térképén ugyancsak a hasonló nevű Vf völgyében helyezi el. A hasonló nevű dűlőket ós Vf-t lásd még: 353, 370, 481, 483, 484; Szebény nevei között; Palotabozsok 105, 176, 222. sz. neveknél! — Ide tartozott: 371, 445, 449. 445. Szëbényirétek: n. Szëvanar Krontszvíza 'Sebinger Grunds wiesen': j. Szebényar Vizn 'Sebinger Wiesen': szh. Korpâcskë livâdë 'Korpacke livade' [P: Horpácswiesen, Kórpácswiesen ; r Kr: Korpács-Wiesen; r NB 2593: Horpacs Wiesen; r] S, főleg sz, korábban r, 1, a hasonló nevű dűlőben. — P. sz. „a szomszédos Szebény Horpács, korpács (!) nevezetű dűlője mellett vannak". Lásd még a 481, 484. sz. neveket! — Ide tartozott a két híd (394, 483. sz. nevek) közti völgyrét. 446. m Puzsukar Vált 'Boschoker Wald' [K8: Bsozsoker Wald P: Gránáriváld; e] S, sz, 'bozsoki erdő' : Valamikor erdő volt, nagyobb része Palotabozsokhoz került. — P! sz. „az uradalmi hambár mellett" terület el. — A második hivatalos név a latin granarium 'magtár' emlékét idézi. Lásd: Palotabozsok 84, 93. sz. neveknél! 447. Hambár kettő: Hombár kettő: n. Vëljia 'Wäldchen': n. Vëljiastikar 'Wäldchehstücke': szh. Sz(u)vá dói 'Suva dola' [K12: Hambár H; sz, e K17: Hambár] S, sz. — A. sz. későbbi cséplőhely, begyűjtő magtár a múlt században. Vö. a 425. sz. névvel! A német név korábbi erdő nevét őrzi (lásd az előző nevet!), a szerbek 'száraz völgy'-nek nevezték a dűlőt. 448. n. Veksztálar 'Wegteile' Fs, sz, 'út meriti földek' a hasonló nevű dűlőút (427. sz. név) mentén. 449. Szebényer Grund: Szöbényi Grund: Szebényi Grund: n. Szëvanar Krönt: j. Szebényer Grund 'Sebinger Grund': szh. Szibinyszki (h)âtâr 'Sibinjski határ': rc. Vâlyë lu Szëbiny 'szebényi völgy' [K8: Szebényer Heide; sz K9: Szebényer haidé, Sz, Haide K12: Szebényer Grund; sz K17: Szebényi dűlő; sz] Os, S, sz. A szebényi