Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
lett, az utolsó házban lakó Schiller család háznevéről, mely a latin Bartqlomeus 'Bertalan' becézett formája. 406. n. Millkrontvíza 'Mühlgrundwiesen' [P: Mühlgrundviesen; r] S, r. — P. sz. „itt több malom áll, honnan e (rétek) elnevezésüket vették". 407. n. Millkrontváikeata 'Mühlgrundweingärten' [P: Mühlgrundweirvgürten; sző] Os, sz, régebben sző a hasonló nevű rétek mentén. 408. n. Rácsih Viza 'Raizische Wiesen': szh. Râckë (popovszkë) livâdë 'Racke (popovske) livade' S, sz, r. Szerb papi illetményrétek voltak. 409. Vasúti őrház: Vasúti őrház: n. Vëhtarhâusz 'Wächterhaus': szh. Boktërnyacsâ 'Zeleznicka strazara': rc. Erház 'őrház' [Hnt: Vasúti őrház; Lh] É, Lh. 410. n. Práunszmillkróva. "Braunmühlgraben': szh. Brâunov ëndëk 'Braunov jendek' Vf volt, a Braun-malom árka. 411. n. Trâicdhoul 'Treutzenhohle' Hor, Űr, a Vörös kereszt (435. sz. név) felé vezető úton, egy Treutz nevű gazdáról. 412. szh. Szâpudszkë livâdë 'Sapudske livade' S, r, a Vörös kereszttől É-ra és D-re. — A 375, 411, 453. sz.-mal jelölt utak között terülhetett el a török időkben elpusztult Szapud község. Itt sok cserépmaradvány található. — Györffy sz. „az 1181-től szereplő Szapudi nemesek birtoka volt ... 1267-ben (Székcső-) Peterddel határos". [Gyl:381, 369: Sopoudh, Zqpud, Zopud Deft: Szapud K6: ... Véméndről Szekcsőre menetben esik Szapudi puszta... ] — Később tehát pusztaként szerepel. A török idők után itt szerbek telepedtek le ideiglenesen, így maradt fenn a név, így kapta a rét is a nevet. 413. [P: Bátta Széker theiler; sz Kr: Bátaszéker Teiler] P. sz. „K-en a Bátaszéki, ill. a puszta dolinái határ mellett". — A véméndiek egyébként a régmúltban a bátaszéki és a bátaapáti határban Kolonich földjeiből (Kolonich-F elder) is bérelhettek (VSz. 80). 414. n. Phoáravíza 'Pfarrwiesen': szh. Popovszkë livâdë svâpszkë 'Popovske livade svapske' S, r. Korábban katolikus egyházi rétek. 415. n. Phoáravízaprennjia 'Pfarrwiesenbrünnlein' F, a hasonló nevű réten. —* A. sz. a Szebényi-réteken található három forrás (415, 440, 469. sz. nevek) együttes megkülönböztető neve: n. Trái Prënaria 'Drei Brünnlein': n. Szëvanar Krontszprënarid 'Sebinger Grundsbrünnlein': szh. Tri vrëlë 'Tri vrele'. Vö. a 188. sz. névvel! 416. n. Sulfëltkhéda 'Schulfeldkette' S, sz. Iskolaföld volt, régi mértékegységgel (lánc) kifejezve. 417. n. Millkrontszlëndar 'Mühlgrundsländer' [P: Mühlgrundtheiler; sz Kr: Millgrund Täler] S, Os, sz. A malompatak és -rétek (399, 406. sz. nevek) két oldalán elterülő földek. 418. n. Práunszmill : j. Bráunszmíl 'Braunmühle': n. Êvar Khëszlasmill 'Obere Keslermühle': szh. Brâunovà vodëncâ 'Braunova vodenica': rc. Bräun là more 'Braun-malom' [Fl: Schwinger lebontották. 419. n. Mïllkrontszstëkar 'Mühlgrundstücke' [P: MühlgrundfreifelM(ühle) P, K12, 16: malom jele n. n.] Ma volt, tulajdonosáról. A századfordulón der; sz] Os, S, sz. — P. sz. „szabad szántóföldek, melyek a (406. számmal jelölt) rétekre dűlnek". 420. n. Ëvar Routkráicvíza 'Obere Rotkreuzwiesen': n. Êvar Kráicvíza 'Obere Kreuzwiesen' S, r, a Vörös kereszttől É-ra: 'felső keresztrétek'. Vö. a 455. sz. névvel! 421. n. Êvan Perihtálar 'Obere Bergteile': szh. Bubán Tzvor' Os, sz. 'Felső hegyiföldek'. A szerb név a régiségben 'forrást' jelentett (lásd a 436. sz. névvel jelölt kút közelségét!), de a közeli patakra való tekintettel talán a bubanj 'halháló (varsa)' jelentésű szó rejlik benne. 422. n. Ënar Tói 'Untertal' Vö, sz, sző~ fekvéséről és térszínformájáról: 'alsó völgy'. Vö. a 365. sz. névvel! 423. A három fűzfa (a szebényiek sz.): n. Trái Váidapém 'Drei Weidenbäume': sz. Tri vrbë 'Tri vrbe' Facsoport, a múltban fontos tájékozódási pont volt. — Szebényi a. sz. a Horpácsi-gát: Bozsoki-patak „Véménden ered a három fűzfánál". — Véméndi a. sz. a nagy forrás (440. sz. név) valamivel D-ebbre van. 424. n. Cëndaplâcc 'Zehntelplatz' S, sz. 'Tizedhely': régen csak itt csépelhettek, s a földesúri tizedet innen gyűjtötték hombárba, magtárba. Vö. a 425, 447. sz.
