Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
Hirics, -be, -bü, -be,S-i [BC1: Hirich BC4: Hérics BC5— 9, SchQ4, 5: Hirics SchQl— 3, 6—9: Hirits Kl— 12, 16: P, OrmSz. Hnt, Bt, MoFnT2 : Hirics] — T: 1466 ha/2461 kh — L: 378. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt; népessége azóta is magyar. Csak a múlt század közepétől élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 376 magyar anyanyelvű lakosa volt a falunak, a kisebb külterületi lakott helyeken pedig 20 magyar anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 371 magyar és 8 délszláv élt itt, egy fő vallotta magát németnek. Ekkor külterületi lakos volt 51 fő. — P. sz. : "A Szétsány dűlőben (Jelenleg: Kelemenliget) hajdan Szétsány falu állott; itt most építtetik egy gazdasági puszta, amely a pétsi káptalan tulajdona. — Tavai Holt Dráva (1830-ik évi!) Gatsa, Szakasztás, Nagyhid, Nagy árok, melyekből sok hal fogatik. — Van két bertke: Piszkói berek és a Somos berek. Erdeje: Cser erdő. Utszáli: Hirits, Pázsit, Baksai és Nagy ut". Hiirács község nevével első ízben 1346-ban találkozunk : Kuhyrych [Anjouk. OkmT. IV. 588]; Kwherych, Kwhyrech [Uo. V, 41, 67], Keherich, Kewherych [Uo. 72, 77] alakban. ... ? A török hódoltság korában Hirics nem pusztult ki. Ezt mutatja az, hogy 1546-ban választották Hiricsben az első református lelkészt: Bogdásai Andrást... Az 1715. évi összeírás szerint 12 jobbágy lakott Hiricsben, mind magyar... [Vö. Tomanóczy J.: Hirics nyj. hgt. 8—9] — Nh.: "Hirics neve magyar eredetű, mert lakói határőrzők voltak, és vitték a hírt Kémesre az ottani kémeknek, — innen a neve hirvits 'hír vitel, tudósítás'; de lehet, hogy neve összefügg a tehén, a szarvasmarha horvát nevével ridzsa. A kompra hajtott marhákat a hirdcsiek így biztatták 'hi ridzsa' és ebből lett Hirics". Hirics [1346: Kuhyrych: Györffy 1:318]. Bizonytalan eredetű. Vö. talán szb.hv. Herici [többes sz.] hn. Kevéssé meggyőző feltevés szerint tövében a m. hír fn. rejlik. (FNESZ. 277.) 1. [K5: Korcsmaház telke belterület, korábban szántó, a Puszta Vég-hez tartozott.] 2. Iskola, '-ba É. 3. Református templom É. 4. Főső utca [Petőfi Sándor u] U, Fr. 5. Gölöncsérpiac Tér. A. sz. : "Jugoszláviábu hozták a korsókat a gölöncsérök, és ezönn a térön árúták". 6. [K3: Puszta rét; r] Ma belterület. 7. [K3: Tritur. Domin.] — Szérűskert, cséplőhely, — ma belterület. 8. Nagy út : Ëggysor [K12: Vörösmarty u P: Nagy ut; Üt] Fr, Üt. 9. Pásztorház É A. sz.: "Abba lakott a csordás, csikós, csősz, kanász, borjús". 10. ó-temető Te [K2: Temető; k, sz] A 18. század végén az akkori belterülethez kapcsolódó temető, ma bozótos hely néhány síremlékkel. 11. Karika, -ra: Kiemelkedő kerek terület, rajta néhány ház és udvar, kert, körülötte vizenyős legelő. 12. ~Ksó utca: Beső utca [KI—• 5: Hirics belterülete, a 18. század végi térképeken bejelölve. K12: Rákóczi út; U] U, Fr. 13. Telek, -re: Telep, -re: Téesz-major Maj. 14. [K4: Faizási erdő Pisko K5: Piskó község erdeje; e K8: Piskói faizási erdő, Dömötör teleki erdő; e] Az 1871. március 20-i pót egyezséggel Vejti község birtoka. 15. [K5: Hiricsi lelkészé; e] A felszabadulásig a hiricsi református egyházközség kezelésében. 16. [K5: Hiricsi tanítóé; e] A felszabadulásig a hiricsi református egyházközség kezelésében. 17. [K4 : Faizási erdő Vejti K5 : Vejti község erdeje; e] Vejti község közbirtokossági erdeje volt. 18. [K4: Faizási erdő Hirics K5: Hirics község erdeje; e K8: Hiricsi faizási erdő; e] Közbirtokossági erdő volt. 19. Kíső-Darvas [KI: Darvas völgye; Vf K2: Darvas; sz K12: Darvasvölgy, Vf, 1, sz MoFnT2: Darvas] S, sz, e A. sz.: "A Darvasvölgyben régön nemcsak darvak éltek, hanem fekete gója is volt". 20. Főső-Darvas : Vejti-erdő [K3: Darvas; e K8: Név nélkül "Az 1871-iki márc. 20-ki pót egyességgel Vejti község birtoka." P: Gátcsere; e K12: Gajtsere; e] S, e, sz. 21. Dömötör-telek:
