Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Dömötér-telek [K3—5: Dömötör Telek, Dömötörteleki Erdő; e K9: Dömötör telek; e P: Dömötörtelek; Ds K12: Dömötörtelek, Dömötértelek; e, 1] S, e. 22. Dömötör-domb [K2 : Dömötör Dombja; sz] Ds, sz. Az erdő közelében volt régi dűlőút, ma csapás: Dömötör-lénia. 23. Vallásalapítványi-erdő: Cseri-erdő: Cser, -be [K12: Cser; e, 1, MoFnT2: Cseri-erdő] S, e. 24. Benedök léniája S, Lénia. Benedek Zsigmond malmához vezetett, — az egykori Benedek-malom ma Keverőüzem. 25. Hosszu-sürü [K3—5: Barátok Szegü, Barátok Szegüi Erdő; e K8: Barátok szegüi erdő; e. — Nagyobb része Vejti, kisebb része Hirics faizási erdeje volt, 1871-től uradalmi birtok. K12: Barátok Szegü] S, e, tölgyes. 26. Égött, -be [K3—5: Magdó Balócza, Magdó Balóczai Erdő; e K8: Magdó Baloczai erdő; e, — Fele uradalmi birtok, fele Hirics faizási erdeje. K9: Magdo Balocza; e K12: Magdó Balacza; 1 Magdóbalacza P: Magdabalaca] S, e, tölgyes. Az erdőnek ez a része leégett. 27. Határ-árok, Vf. Az erdő és a szántó határa. 28. Birtokossági erdő [K5: Hirics község erdeje; e K8: Hiricsi faizási erdő; e K12: Cseri erdő, Cser; e] S, e, tölgyes. A vallásalapítványi erdő közé ékelődött a birtokossági erdő, ezért van itt két név. (Lásd a 18. számnál!) 29. Vallásalapítványi-erdő [K4—5: Uradalmi erdő; e] S, e, tölgyes. (Lásd a 23. számnál!) 30. Dögtemetőitábla S, e, tölgyes. A Cseri-erdő része. 31. Dögtemető, S, bokros. Ma már nincs meg. 32. Ólak, -ba: Óláki fődek: Ólaki-düllő [K12: Ólak] S, sz. Régebben ólak, karámok voltak itt. 33. Hosszu-fődek [K2—5: Hosszú földek, Hosszú föld; sz K8: Hosszuföldi dülő; sz Hosszufőld; sz K9: Hosszufőld; Mo, e, 1, sz KII: Hoszszuföld; sz P: ~ K12: ~J S, sz. 34. Kondic, -ba S, sz. 35. Ásó-Darvas [K2—3: Mokricza; sz P: Gátcsere; S, e KII: Gajtsere; sz K12: Darvas, Gajcsere] S, sz. 36. Nagyszéna [K2—-5: Nagy Széna; r, később 1 K8: Nagyszéna; 1 KII: Nagy szenó; 1 Nagy-Széna; 1 K12: ólak] S, sz. 37. Toplacsèr [K2—5: Topla Cser; sz K8: Topla cseri dülő, Topla cser; sz K9: Topïacser; Mo, e, 1, sz KII: ~ P: ~] S, sz. 38. Puszta-vég : Lázak, -ba: Kert Ujja [K2—5: Puszta Vég; sz K3: Kertvége; sz K2: Lázok; r Bana Láza; r. A Forrószegnél ez az újirtású rét a birtokos Bana Ferencről és Bana Jánosról kaphatta a nevét. K8: Pusztavégi dülő; sz K9: Pusztavég; Mo, e, 1, sz Kert olya, Kert álja; Mo, r, 1, KII: Pusztavégh, Pusztavég P: ~ K12: ~ Kertalja; sz OrmSz.: Lázak; Dn] S, sz. Régen itt uradalmi puszta volt. 39. Forró-szög : Lázok [KI, 3—5: Forró Szeg, Forró szög; e, később 1, majd sz; K8: Forrószeg; 1 Forró szög; sz K9: Foroszeg; r Foroszeg; e, r K12: Forrószeg, Fórroszeg; 1 P: Forrószög, S K16: Forrószeg, Foroszeg; e MoFnT2: ~ OrmSz.: Lázak] S, sz, — 5 éve törték fel legelőből. Szólás: "Maj a Forrószögben!" — ti. a közeli temetőhöz kapcsolódó, a távoli jövőt érintő megállapításként. 40. Gidis-domb: Gididzs domb: Gidizs-dombja [K2: Gides Dombja K3—5: Gyidis Dombja, Gyidis Domb, Gyidcsdomb; sz K8: Gyidicsdombi dülő; P, K9: Gyidis domb; Mo, sz K12: Gidisdomb, Gyüdisdomb; sz P: Gyidis domb] S, Ds, sz. 41. Bérta-vőgy : Berta [K2: Berta Kert; k vagy r K3: Berta Rétek, Bertái; r K8: Bertái rét; 1 K9: Berta; Mo, sz KII: ~ KI2: ~ 1] Mf, 1, sz. 42. Bérta-tó Mo, Tó. A 20. század közepéig élő családnév volt Hiricsben a Berta. 43. Csernóka, '-ba: Csernáka, '-ba [K2: Csernóka Szélén; sz K12: Gidics] S, sz. Gidisdomb és Szügyelő között egykor erdő, ma feltört irtásföld. 44. Pázsit, -ra [K8: Pázsit; r P: Pázsit; U] S, 1. 45. Lézs Ujja Mo, bokros. A 18. századi falu alatt széles árok, Vf volt, de még a 20. század elején is ide jártak tavasszal és ősszel mosni, nyáron viszont a távolabb levő Drávára. 46. Kerék-vőgy Men, sz. 47. Katolikus temető S, Te. 48. Református temető S, Te. A református temető újabban nyitott részében sírásás közben Árpád-kori sírokat találtak. Az egyik sírból ezüst "S" végű hajkarika került elő. Vö. Lakatos Pál: Arch. Ért. XXIV