Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Vâikoâtatâlsr 'Untere Weingartenteile' Ds, sz, sző, fekvéséről. Vö. a 344. sz. névvel! 394. Szëbényi-hid : n, Szëvanar Krountszprëke 'Sebinger Grundsbrücke' Híd a hasonló nevű dűlő (449. sz. név) felé vezető úton. 395. Szëbényi-kut: Ustoros

T kút: n. Szévanar Krountszprond 'Sebinger Grundsbrunnen' Gémeskút a Szebény felé vezető út mellett. 396. n. Ënar Hóul 'Untere Hohle': n. Hénglszhoul 'Henglshohle': szh. Dolnyi szurduk 'Dolnji surduk' Hor a falu 'alsó' végén, a Hengl-malom (398. sz. név) felé. 397. Műlgrund: Mügrund: Müllgrund: n. Millkront: j. Mílgrund 'Mühlgrund': szh. Citóv 'Citov': rc. Mílkrunt 'n. Mühlgrund; malomföld' [K8: Mühl Grund, Mühlgrund; sz, 1 K9: Mühlgrund; r, sz K12: ~ ; sz, r, 1. K17: Malom völgy MoFnT2: Műlgrund) S, Os, r, sz, mlen — régebbi malmokról. Traktorok itt régi (valószínűleg római) út kőzúzalékát és emberi csontokat szántottak ki. Helytörténetkutató (V. Sz.) föltételezi, hogy a római kori út mentén, a Kossuth utcai 67—68. sz. házak kertje végén állt a török időkben elpusztult Oros, Al-Oros: szh. Urosevac [Gyl:353: Wrus, Vruus, Wruus Deft.: Oros] falu; temetője pedig Illés Ambrus gazda egykori földjén. — Györffy sz. 1267/1380-ban Iwanska de Wrus birtoka (tehát róla kaphatta nevét). „Palotabozsok mellett ÉK-re állott, ahol 1695-ben puszta faluhely." Lásd még Palotabozsoknál ! — Helytörténetkutató (VSz.) továbbá feltételezi, hogy a szerb név a kő-* zépkori Citó [Gyl:291: Chythou, Cyto ZichyOkm. 7/2:80: Cytho] falu emlékét őrzi. — Györffy sz. ezt a települést nemesek (pl. Citói vagy Kastáni Beke) nevéből ismerjük. ,,. . . az 1542-i adólajstrom Püspöklak, Geresd, Fényes, Citó, Szűr, Felsőímesegyház sorrendben említi. Ezek között fekhetett." — Ide tartozik: 367, 372, 392, 398, 399, 406, 407, 410, 417—19, 426, 458—61. 398. n. Hënglszmill: j. Henglszmíl 'Henglmühle': szh. Hënglovâ vodëncâ 'Henglova vodenica': rc. Ëngli lâ móré 'Hengl-malom' [FI: Bachls M(ühle) P, K12, 16: malom jele n. n.] Ma volt, tulajdonosáról. A múlt század végén lebontották. 399. Mülgrundi-patak; Müllgrundi-páták: n. Millkrontszkróva 'Mühlgrundsgraben' Vf szakasza a Vásártértől (349. sz. név) a hasonló nevű dűlőben. Lásd még a 24, 215. sz. neveket! Itt a bozsoki völgyben az Fl-es térkép még csak három malmot jelez, később öt malmot hajtott (62, 372, 398, 418, 461. sz. nevek). 400. Andérgrundi-patdk : n. Anarkrontszkróva 'Andergrundsgraben': szh. Kod ëndëkâ 'Kod rendeka' [HirdAtl.: Véméndi víz MoFnT2: Véméndi-patak] Vf szakasza a hasonló nevű dűlőben, a 228. sz. Vf folytatása. Az újabb hivatalos név azt jelzi, hogy Véménden ered. Már régóta csak időszakos vf, medre helyenként feltöltődött, eliszaposodott, később felszántották. 401. [K8: Dömör kap, Dömörkap; sz] A Hotterteile dűlőt (343. sz. név) a szerbek Szëlistyë-, 'Seliste'-, 'faluhely'-nek nevezték, ezért feltételezhető, hogy itt a K-i lejtőn feküdt a török időkben elpusztult Kapu nevű falu [Deft: Kapu], amelyet Káldy-Nagy (70.) Dömörkapuval azonosít. A szomszédos Tolna megyei leperdi völgyben [FI : Leperda Gr(un)d] egy domb lábánál régi templomrom található. — A mai Dömörkapu jóval messzebb, ÉKre terült el Bátaszék (Tolna m.) határában. Lásd a 243. sz. névnél! A Dömörkapu név értelmezését lásd: Székelyszabar 57.! 402. Szebényi út: n. Szëvanar Vëk 'Sebinger Weg': szh. Szibinyszki pút 'Sibinjski put': rc. Kâlyë lu Szebíny ,szebényi út' Űt Szebény felé. (Értelmezését lásd ott!) 403. [K8: An der Reitschule; sz] Lásd a 404. sz. névnél! Ide tartozott: 404, 432, 451. 404. Râitsul: n. Ráitsull: j. Ráitsúl 'Reitschule': szh. Jasnyák 'Jasnjak, Jahaliste' [K8: Reitschule; sz K9: Reitschul; sz, r] S, sz. — Nh.: Itt volt a 18. század közepétől a faluba bekvártélyozott huszárok 'lovasiskolája', kiképzőtere. Lásd még: Fcs.-nál; 29; Erdősmecske 202, 247; Palotabozsok 135, 157, 166; Somberek 81. 405. n. PoátlszPërhljia 'Bartl-Berglein' D, k, sz. 'Dombocska' a Hambár dűlőbe vezető út mel-