Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Kl 2/b: Szencza MoFnT2: Rasztityc] S, sz. Tölgyes erdő volt, erre utal a szh. hrasce 'tölgyes' köznév is. 44. Kertészet keleti: szh. Kutyistyë 'házhely' 'Kucisté S, sz. 45. Ujtanya: szh. Grédd É. Szarvasmarhatelep. A tsz létesítette. 46. Gerendási-erdö : sah. Rezuljá 'Sumtia' [MoFnT2: Gerendási erdő] S, e. 47. Lénia: szh. Lénijicá Űt. Űt a két Lóka között. Erre vezetett az út Csalipusztáról a Dráva felé. 48. Kis-vájás: szh. Málá bárá [K5: Kis Tó K12: Kis vágás MoFnT2: Kisvájás] S, sz, 1. 49. Árvízvédelmi központ É. 50. Kertészet nyugati: szh. Livâdâ 'rét' S, sz, r. 51. Homokbánya: szh. Po Pészká. Bánya volt. Nem működik. 52. Kis-Mariscsa : szh. Málo Maristye 'Malo Marisce' S, sz. 53. Ëndespuszta: Erzsébetpuszta: szh. Ëndus [BC1: Endőssy BC8, SC10: Endes puszta SC6: Endecsi praedium SchQ7, 8: Endesi praedium SchQ9: Endes (Erzsébet) praedium K12: Endes K12/b: Endesi puszta MoFnT2: Endes] Maj, Lh, gazdasági épületek/kel. Endesfalva középkori magyar falu (Csánky II, 482) a 17. század végére elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. század folyamán is. A múlt század közepén Endesipuszta néven alakult meg az uradalmi majorság, főleg magyar cselédekkel. A település nevét rövidesen Erzsébetpusztá-ra. változtatták. 1930-ban Alsóerzsébetpusztán 125 magyar anyanyelvű élt. 54. Szérűskert S, sz. Régen itt csépeltek. 55. Gáj: szh. Gáj 'liget' [P: Gaj] S, sz, r. 56. Kerék-rét: szh. Kërèkrët S, r. Erdő volt a közelében. 57. Osztrovác: szh. Osztrovác S, sz, 1, r. A szh. ostrvae a hely szigetszerű helyzetére utal. 58. Füzes: szh. Vrbák 'Vrbik' S, e. Ártéri füzes erdő. 59. Gerendás: szh. Gerendás [K5: Gerendás] S, sz. 60. Mariscsa: Nagy-Mariscsa : szh. Véliko Máristye 'Véliko Marisce' [P: Mariacsa dűlőben] S, sz. 61. Tisztilak: Kastéj: szh. Kastély 'Dvorac' É. Az 53. bérlője lakott benne. 62. Bresztiki-tó : szh. Brësztiicskâ bárá 'Bresticka bara' [K5: Nagy Tó MoFnT2: Bresztik] Tó, Ms, Hág volt. 63. Töltési-Bresztik: szh. Bresztik 'Brestik' [K5: Breszlik K12/b: Bresztik] S, sz. A töltés alatt van. Szilfás hely (szh. brestik) volt. 64. Kis-Gáj: szh. Mali gáj S, sz. 65. Kis-Dráva: szh. Málá Dráva Drávaág. Kendert áztattak benne. 66. Két-tó köze: szh. Zá bárom: Budzsák 'Budzak' [K5: lllimán K12: Bugiaki P: Bugyák] S, Ds, Sz. 67. Legelői-Brésztik: szh. Bresztik [P: Bresztiká] S, 1. 68. Nagy-sziget : szh. Szigétác 'Otocic' S, e. Sziget ma is a Dráva mellett. 69. Kuti-Brésztik : sah. Bresztik [K5: Sztunacz] S, sz. 70. Nagy-Jakó: szh. Véliki Jákóv [MoFnT2: Jáko] S, sz, r. 71. Kis-Jakó: szh. Máli Jákóv S, sz, r. 72. Vájási tó: szh. Vájáska bárá [BC1: Isztary tóó (^Sztárai tó) K5: Holt Dráva] Tó, Hág. a Dráva mellett. 73. Plója: szh. Plojë S, sz. Kapcsolatba hozható a szh. ploje 'megmunkált fadarab' kifejezéssel. 74. Kis-Sió: szh. Málá Sióvszká S, sz. 75. Nagy-Sió: szh. Veliká Sióvszka Cs. Kanális (— sió) folyik itt el. 76. Gürű-csatorna : szh. Kánál [MoFnT2: Sellyei—Gürü-csatorná] Csa. 77. Nagy-Tömörgye : szh. Véliko Tëmërgyë S, sz. 78. Kis-Tömörgye : VasutiTömörgye : szh. Málo Tëmërgyë S, sz. 79. Belső-vájás: szh. Vájáski szpásnyik 'Vajaski pasnjak' [K5: lllimán] S, sz, 1. Birkahodály, csikátanya volt. Földszerző hely lesz. 80. Ó-Dráva: szh. Dravica Hág. Ebbe folyik a Gürü-csatorna. 81. Vajas, -ba: szh. Vájds [K5: Nagy Vájás K12: Vájás MoFnT2: Vájás] S, sz. Korábban erdő volt. Több táblára bontották. Vájassál szedték ki itt a fát. Az ág és a tuskó a kitermelőt illette meg. 82. Vasút: szh. Vátréni drum 'Zeljeznicka pruga'. A Szentlőrinc—Nasice vasútvonal 1900 körül épült. A vasútállomás a töltés mentén volt. 83. Adrovica: szh. Ádá [MoFnT2: Adravicá] Szigetszerű kiemelkedés, drávai holtág veszi körül. 84. Adrovica északi: szh. Ádá S, sz. A 83. É-i része. 85. Nagy füzes: szh. Vájáski vrbák [SchQ7, 8: Nagy-Erdő SchQ9: Nagy-Erdő (Lajos tanya) praedium K12: Nagy erdő MoFnT2: Nagy-fűzeserdő] S, e. A múlt század közepén alakult uradalmi majorság előbb Nagy erdőpuszta 53 Boranya földr. nevei II. 833