Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

majd Lajostanya néven. Lakói főleg magyarok voltak. 1930-ban 87 magyar anyanyelvű lakosa volt. 86. Adrovica déli: szh. Noszkovácská ádá 'Noskovacka ada' S, sz. A 83. D-i része. Korábban Jugoszláviához tartozott. Noszkovci község része volt. Az adatközlők nem ismerték: lllimán, Sztunacz, Lapócz, Zeslinye. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K5=1880: Kéziratos térkép a Bm.L-ban. — K12= 1876 — K12/b=1878: Sztára kataszteri község vázlata Bm.L. 595. sz. térkép. — P=1864: Pesty Frigyes gyűjtése — MoFnT2=1978. Gyűjtötték: Barics Ernő adjunktus, dr. Pesti János docens. — Adaközlők: Gulya Katalin 28, Mátrai János 53, Tomásevics Márk 57 éves. 2 94. KEMSE Kemse, -n, -ü, -e, -i [BC1: Kemsche BC5—8, SchQl—9: Kemse 1715: Kemsö [BmL. Conscr: 4, 84. lap KI—12 P, OrmSz., Hnt, Bt, MoFnT2 : Kemse] T: 892 ha/1549 kh. — L: 189. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Lakossága magyar, csak a múlt század második felétől élt itt időnként egy-egy német és horvát anyanyelvű. 1930-ban 154 magyar, 1 német és 2 horvát anyanyelvű, 1970-ben 141 magyar lakta. — A. sz. „Nem itt vót régön a falu, hanem a csányoszrói határnál. Itt ijen lapaj vót, és ide bujttak el, és így atelkuflít ki a falu". — Fcs.: „Trágyát hordott ki ëggy gazda a mezőre, és látott ëggy farkast, összecsődítette a falu népét, hogy nagy ára lesz ennek. Ëggy puska vót a faluban. A nagy zajra jöttek a piskóiak is. A kemseiek már egész közel vótalk, mikor látták, hogy az kutya". Kemse [1554: Kemse: Reuter: BarKözTel. 142; 1542: Kemsefalwa uo.]. A mai Kemse névalak a korábbi Kemsefalva előtagjából önállósult. Az összetett hn.ben szereplő szn.-hez vö. m. R. Kemche szn. [1292: ÁŰO. 10:106]. Feltehetőleg a m. kemény mn.-ből alakult Kemény szn.-nek a becéző alakjával van dolgunk. (FNESZ. 327.) 1. Fő utca [Rákóczi u] U. 2. Református templom É. 3. Kovács köz Itt volt a közben a kovácsműhely. 4. Iskola: Református iskola É. Ma már nem működik. 5. Pásztorház É. Az állattartó gazdák jószágát legeltető pásztorok lakták. 6. Bikaistálló É. 7. Régi temető S, sz. Régen temető volt. 8. Cser ajja: Cser alja [KI: Az északi szélén húzódik egy név nélküli út Sellyéről Lúzsokra. K2, 3, 5: Cser Aija Mező, Cser Alla, Cseralja; sz K8: Cseraljai Földek, Cseraljai földek, Cseraljai Dülő; sz K9: Cseralya, Cseralyja; e, 1 K12: Cseralja; sz P: ~, a vele határos Kiscsányi cseri erdőről neveztetik] S, sz. 9. Gennyes, -re [K2, 3, 5: Genis Mező, Gönyes, Gényés; sz K8: Gőnyesi Dülő, Gőrnyesi Dülő? Genyés; sz K9: Genyés, Gennyes; K12: Gennjes rét, Genyes rét P: Gényési; r OrmSz.: Gényés; Dn] S, sz. 10. Egör, -be: Zegör, -be S, 1. Égerfás hely volt. 11. Gát eleje [K3: Gát elő, Gát eleje; sz K8: Gát eleji Dűlő, Gáteleji dűlő; sz K12: Gát elő; 1 P: Gátelői] S, sz, berek. 12. [KI: Görbönye; Mo] A 19. században feltöltődött vízállásos, sásas terület. 13. [K5: Üjosztási rétek; r] Ma már a terület nagyobb része Gennyeshez, kisebb része Bika-réthez tartozik. 14. Bika-rét S, r. A bikák szénatermő helye volt. 15. Görbönye: Görbönye-szél [K2: Kerbina Szín; sz K3—5: Görbönye szél; sz K8: Gőrbönyeszéli földek; sz Görbönye széli Rét P: Görbönye OrmSz.: Görbönyeszél; Dn] S, sz. A névadásra vö.: 1318: Joh.fil. Jac.Mic.fil.