Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

szh. Szénied 'Sjenica' [K14: Szenicza K15: Szenitze; e] S, sz. Révfalu és Drávasztára határán fekszik. Innen a magyar elnevezés. A horvát név kapcsolatba hozható a szh. senica 'ágakból összerakott viskó' kifejezéssel. 18. Tót-mező [K14 : Tót mező KI5: Toth mező; sz, r] Tót jelzős helynévvel illették az itt lakó magyarok a betelepülő horvátok által bírt határrészeket. 19. Mocsilla: Kenderes: szh. Mocsilo 'Mocilo' [K15: Kenderes] S, sz. 20. Temető: szh. Groblje 'Groblje' [K14: Temető] Te. 21. Kereszt: szh. Krízs 'Kriz' Ke. 22. Töltés: szh. Bent 'Nasip', A Dráva-menti községeket az áradástól védelmező töltés. 23. [K15: Lókért; r] S, sz. 24. Kanadás : szh. Vrbák 'Vrbak' [MoFnT2 : Kanadás] S, e. 25. Temetőidülő: szh. Kod groblja 'Kod groblja' [K14; Temető mező K15: Temető mező; sz] S, sz. 26. Gájci-dülő: szh. Gájci 'Gajci' S, sz. A kiirtott erdő helyén keletkezett kis ligetek (szh. gajci) neve. 27. Téglaházi-dülő S, sz. Egykor gödrös terület volt; a földjét téglaégetésre használták. 28. Csali-puszta: szh. Csàli-pusztârâ 'Cali pustara' [SchQ9: Csali pr. K14: Csali puszta K15: Csaíi puszta; sz P: Csali puszta Hnt, MoFnT2 : Csali-puszta]. A múlt század második felében már lakott volt; lakói magyarok voltak. 1930-ban 42 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta. 1970-ben lakóinak száma 4 volt. Lebontották; lakói elköltöztek Bogdására. 29. Kis-dülő S, sz. A Csali-puszta melletti kis kiterjedésű dűlő neve. 30. Zokogapuszta: szh. Zokogd. A múlt század utolsó negyedében jelentős lélekszámú cigánykolónia alakult itt ki. 1930-ban 11 magyar, 1 német és 91 cigány anyanyelvű lakosa volt. Az 1965. évi nagy árvíz után lakói a környékbeli falvakba települtek. 31. Zokogai földek: szh. Zokogá [MoFnT2: Zokogd] S, sz, 1. Valamikor cigányok lakták, s a szegénység jelképeként kapta a zokoga elnevezést. 32. Molnár-dülő S, sz. Nevét egykori tulajdonosától kapta. 33. Tó: szh. Bárá 'Bara' [K14: Tó] A falu keleti részén hosszan elterülő tó. 34. Legelő: szh. Szpásnyik 'Pasnjak' [KI: Prata dominálta 'Uradalmi rét' K14: Úrbéri legelő K15: Dráva hagyomány P: Berek MoFnT2: Trávnyik] S, 1. 35. Feneketlen-dülő [K14: Tó mező K15: Tó mező sz, e] S, sz. A. sz. kb. 300 éve egy templom áüt ezen a helyen. A lakosság állandó veszekedések és öldöklések kör"'."' élt. A pap összehívta a falu népét, és misét tartott, majd kibékülésre kérte a híveket. Megszólalt a harang, s a templom papostól, mindenestül elsüllyedt. 36. Sarok-dülő S, sz. Sarkos hely; kis területű tábla. 37. Tó-rét: szh. Livade 'Livadé [K14: Tó rét K15: Vuzina; 1 P: Berek] S, r. A község és a tó közötti rét neve. 38. Erdő: szh. Sumá 'Suma' [K14: Porong K15: Porong K15: Úrbéri erdő P: Lókai dűlőben; e] S, e. 39. Felső-Lóka: szh. Lúká 'Luka' [K14: Lóka K15: FeZső Lóka, Középklóka e, 1, sz, mo P: Lóka MoFnT2: LóZca] S, sz. A Zóíca név a szh. ZwZca 'folyó melletti föld' ún. kaj tájnyelvi alakjával hozható kapcsolatba. 40. Egresidülő: Alsó Lóka: szh. Lúká 'Luka' [K14: Egres K15: AZsó Lóíca P, MoFnT2: Lóka] S, sz. 41, Dráva: szh. Dráva 'Dráva' [K14: AZsó Drávicza, Felső Drávicza, Holt Dráva K15: Dráva folyó Bt, MoFnT2: Dráva] Folyam. Az adatközlők nem ismerték: 23. K15: Lókért — 34. KI : Prata dominalia K14 : Úrbéri legelő K15: Dráva hagyomány P: Bereíc MoFnT2 : Trávnyik — 35. K14: Tó mező K15: Tó mező — 37. K15: Vuzina P: Berek — 38. K14, K15: Porong. Nem tudtuk lokalizálni. K14, K15: Ebrés K15: Kamaristya. Az írásbeli nevek forrásai. Kl=1817. PKL ML fasc. 469 N° 12 — K14=1863. SmL — K15=1865: SmL — P: 1865 — Hnt: 1973 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Vertkovczi Margit főiskolai hallgató. — Adat/cözZó/c: Borovácz Mihályné 70, Maturicz Józsefné 62, Szabó József 50, Szinyákovdes Pál 72 é.