Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
2 9 3. DRÁVASZTÁRA Sztára, -'ba, -'bu, -'ba, -: szh. Sztârin, u Sztârinu, iz Sztaríná, u Sztarín, Sztàrincsân, Sztârincsicà 'sztárai' [BC1: Isztary tóó (— Sztárai tó) BC7, SCI: Isztara SC2: Iztura SC5, 8, 9, SchQl—9: Sztára SC6, 7: Sztára Hnt, Bt, MoFnT2: Drávasztára] — T: 1818 ha/3159 kh — L: 916. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. Valószínűleg még a 17. század végén r. kat. horvátok érkeztek ide. A 18. században és a 19. század első felében néhány magyar, német és szerb család is letelepedett itt, de ezek nem maradtak a falu állandó lakói. A múlt század második felében elsősorban a külterületi helyek benépesítésével nagyobb számban jelent meg a magyar anyanyelvű lakosság. 1930-ban a faluban 41 magyar és 835 horvát anyanyelvű lakott, a külterületén 254 magyar anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 61 magyar, 3 német és 860 horvát élt itt. Ebből külterületi lakos volt 38 fő. Drávasztára [1322. Ztara. Györffy 1:394]. A Sztára hn. (déli) szláv eredetű: egy szláv R. *Stara (BbniL) átvétele. Ennek tkp. jelentése 'régi, ó (falu)'. A Dráva- [1912: Révai Lex. 5.744] előtag a Dráva mellékére utal. (FNESZ. 188.) 1. Petőfi utca: szh. Munyárov 'Munjarov' [K12: Monyara K12/b: Manyaróv Hiv. Petőfi Sándor u] U, Fr. 2. Pásztorház: szh. Pásztirszká kutya 'Pastirska kuca' É. 3. Kosut utca [K5: Sztára helység, Udvartelepi birtok K12: Beltelek Kossuth Lajos u] U, Fr. 4. Tanácsi kirendeltség: szh. Szëlszkâ kutya 'Mjesna zajednica' É. 5. Étterem: Presszó: szh. Gosztionâ É. 6. BoZt: szh. Dutyán [Vegyesbolt, szh. Prodavaonica mjesovitom robom] É. 7. Tüzoltószertár : szh. Vatrogâsznâ sztánicá É. 8. Kultúrotthon: szh. Dom kulture É. 9. Buszmegálló: szh. Avtóbuszná sztánicá Mh. 10. Téesz-iroda: szh. Zádrugá É. 11. Zrínyi utca: szh. Prószje 'Prosje' [Zrínyi Miklós u] U, Fr. A szh. elnevezés az egykor itt termett búzára utal. 12. Templom: szh. CrZcuá [K12: Szt. János templom] É. 13. Iskola: szh. Skolâ É. 14. Rákóci utca [Rákóczi Ferenc u] U, Fr. 15. Régi temető: szh. Sztáro gróblye 'Staro groblje: Szelistye 'Seiisóe' [K12: Sztára gróblie K12/b: Viskoc, Selistie P: Viskoczban, Viskocz MoFnT2: VicZcó] A falu régi temetője volt. — Nh.: Viskóc falu volt e helyen. 16. Tartósító üzem É. 17. Temető mező: szh. Prószje [K12: Temető K12/b: Temető, Temető mező] S, sz. 18. Ujtemető: szh. Gróblye Te. Ujabban ide temetkeznek. 19. Községi erdő: szh. Szëlszkâ rezulyâ 'Seoska suma' S, e. A legeltetési társulaté volt. 20. öltöző: szh. Konoplistyë [KI2/b: Kenderes P: Kenderes] É. Kenderföld volt. 21. Futbalpája: szh. PáZyá: Zá bástyé 'Nogometno igraliste'. A kertek vegében van, amire az szh. elnevezés is utal. 22. Nagy Dulina: szh. Veliká Dulyiná [K12: Duline K12/b: Lapóc P: Dulina, Lápócz] S, sz. Hosszú földek, amire szh. elnevezésük is (duljine) utal, 23. Járok: szh. Járák 'Jarak' Vö, r. Vf. volt, amire elnevezése is (szh. jarak 'árok') utal. 24. Erdős Térnovác: szh. Trnóvác [K12: Ternovce K12/b: Ternovác P: Ternovac] S, sz. Kapcsolatba hozható a szh. trnovac 'müge, sátorszerű, apró virágú erdei növény' szóval. 25. Bodony, -ba: szh. Kornádi [SC6: Bodon predium 1692: Botton (Németh B. Szigetvár p. 333 K12, P, MoFnT2 : Bodony)] S, sz. Bodony középkori magyar falu [BHt, 1974 —1975. p. 85] a 17. század végén még valószínűleg lakott volt, és a 18. század elején néptelenedett el. Azóta sem népesedett be. Az szh. név arra utal, hogy a település megszüntetése után földet (szh. kornádi 'földrész, földdarab') osztottak itt. 26. Félső-liget: szh. Rezulyâ 'Suma' [K5: Liget K12: Liget] S, e. Grófi birtok volt. 10—12 védett tölgyfa áll itt. 27. Csalipuszta, Csali-Dulina : szh.
