Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

kapcsolatban. 117. Második nyomás [K8: ~] S, sz. 118. Harmadik nyomás [K8: ~J S, sz. Í19, Lipovica [K8: Lipovicza K9: Lipovic P: Lipoviczer] S, sz, Kislippóval határos. 120. Büdös, -be: Bidos [K8, 9, P: Büdös; r] S, sz. 121. Torovi [K8, 9, P: ~] S, sz. Régen ez volt a legnagyobb mező. Egész nyáron birkák legeltek itt. A név a. sz. 'akol' jelentésű. 122. Mároki-viz [MoFnT2: Mároki vízfolyás] Vf. 123. Bereméndi ut: szh. Bremenszki put 'Bremenski put' Űt Beremendre. 124. Kesza: Késza: Keszai-düllő [K9, P: Kesza] S, sz. 125. szh. Kleistye [K9: Kleefelder] S, sz. 126. szh. Grëgënica [K9: Gregenicza] S, sz. 127. Első nyomás [K8: ~] S, sz. 128. Illocskai ut: Ilocski put Tlocki put' Út Illocskára. 129. Szíp, -re: Szép, -re [P: Szép] S, sz, r, e. 130. Glibarica: szh. Glibárcá [K8, P: Glibaricza MoFnT2: Glibrovica] S, Mo, 1, sz. Egy részét lecsapolták. A szh. glibavica 'mocsár' főnévvel hozható kapcsolatba. 131. Vadvizárok [K8: ~] Vf. 132. Klenics-düllő: Klenics, -re: szh. Klenity [K8, 9: Klenics P: Klemocs MoFnT2: Klenics] S, sz, belsőség. 133. Dubrova: szh. Dubrává [K8, P: Dubrava] S, sz. A. sz. a név 'tisztás' jelentésű. Lehet, hogy a szh. dubrava 'tölgyes, tölgyerdő' szóval van kapcsolatban. 134. Buzistye: Buszistye [K8: Busitye, Busitje, Busistje P: Buzeva] Mo, r. A. sz. itt disznókat őriztek, mert jó füves, gyepes legelő volt. A szh. bus 'gyep, füves terület' főnévvel lehet kapcsolatban a név. 135. Malom-árok: Malom-csatorna [K8: Malom csatorna] Cs. 136. Lapáncsailegellő: szh. Szelszka livada 'Selski livada' [K8: Lapáncsai közlegelő] S, 1. Az adatközlők nem ismerték: 132. P: Klemocs — 134. K8: Busitye, Busistye P: Buzeva. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8=186ü— 1881: BÍÜ470—477. — K9=1855: BmK 176. — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt= 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Vígh Margit főisk. hallgató. — Adatközlők: Bauer Ferenc 47, Kelbert János 74, Kapi András 81, Kovács Tibor 28, Kutyancsanim Boriszlav 62, Kutyancsanin Jovan 60, Panta Sándor 52, Sáfrány József 76, Sándor János 63, Szegedi Frigyesné 49 é. • 2 8 6. DRÁVAKERESZTÚR Keresztúr, -on, -bu, -ru, -ba, -i: szh. Krizsevce, u Krizsevcu, iz Krizsevca, u Krizsevce, krizsevác [SC2: Dráva Xtur SC5, 6: Dráva Xtur SC7: Dravo Keresztúr SC8: Dráva Keresztúr SC9: Dráva Körösztur SC10: Dráva Keresztúr BC7, SchQl: Keresztúr SchQ2: Keresztúr SchQ3, 6—9: Dráva-Keresztur SchQ4, 5: Dráva-Keresztúr K2, 3, 4, 5, 14, 15, Hnt, Bt, MoFnT2 : Drávakeresztúr] — T: 698 ha/1213 kh — L: 303. A török hódoltság idején is valószínűleg lakott helység volt; a felszabadító háborúk után (1703) népessége 2 háztartásra zsugorodott. Ezt követően népesedett be ismét, magyar és horvát lakókkal. Nemzetiségi megosztottságának arányszáma a 18—

1Ï. században ismételten megváltozott: hol a magyarság, hol a horvátság tette ki a falu többségét. 1930-ban 268 magyar, 192 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt, 1970ben 49 magyar és 321 délszláv élt itt. — Fcs.: A markóciak és a drávafokiak vadrácoknak nevezik a keresztúriakat, A sziámiak ezt mondják rájuk: zsergáni. Tarka öltüzetük miatt nevezik így őket. Drávaker esztúr [1554: Keresztúr: MNyTK. 103. 99.] A Keresztúr hn. magyarázatához lásd Almáskeresztúr etimológiáját. A megkülönböztető szerepű Dráva(1773: LexLoc. 206.) előtag a Dráva mellékére utal. (FNESZ. 48. 188.)