Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
Az adatközlők nem ismerték: 2. KIO: Gerade Gasse — 9. K4: Hídvégi régi ut — KIO: Szent Mártonyer Weg — 17. K4: Bis Luza — 18. K4: Nagy Szeget — 19. K17: Hörcsög — 21. P: Dobrovicza — 28. KI: Via ad Hidvég KIO: Vaiszlóer Strasse — 32. K4: Papp Szeget — 35. KI: Szaporcza fluvius — 39. KIO: Siklóser Strasse, Strasse nach Siklós — 42. Kl: Déserta villa Haraszty — 44. Kl : Aqua paludosa Hidvegiensium — 53. Kl : Locus adaquationis — 54. Kl : Via de Hirics ad Hidvég — 55. KIO: Altes Wasserbett — 66. K4: Egrivé K9: Egerévé — 67. Kl: Vallis Malaka — 69. Kl : Mola Hidvegiensis — 71. Kl: Uj föld völgye. Nem tudtuk lokalizálni: Kl: Magdo földgye. Sastya völgye — K6: Legelőbeli Erdő; e, Szent-György-Puszta. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1750k. : GT. 19; GT. 139; 1773: ML fasc. 468. no. 38. — K4=1830k.: BLUrad M. 301., 1845?: GT. 11/f — K6=1759: Bm.L. Inquisitiones XVI—483, 1759: Bm.L. Inquisitionesmetalia—Szágy—Kövesd XVI—482, 483, 1815—1816: Bm.L. PAU. VP. 13. d. — K8=1861: BiŰ 253, 1866: BiÜ 254 — K9=1855: BmK 106 — K10=1857: BiK 80 — K12=1866: Kat. színes birtokvázrajz — 17=1868 1884 1890: Kat. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Kocsis Szilvia főisk. hallgató, Heilmann József főisk. adjunktus. — Adatközlők: Györkő Lajos 60, Szilágyi Pál 77. Darabos Jenő 48, Kovács József 35, Nyaka B. László 56 é. 2 8 5. MAGYARBÓLY Magyarbój, -ba, -bu, -ba, -i: n. Mágydbój, in, áusz, nách Mágydbójer: szh. Mádzsárbójá: u Mádzsárbóji, u Mádzsárbóju, iz Mádzsárbójé: mádzsárbóján [BC1: Magyar boia, Magyar bolya BC4: Magyar Boya BC5: Magyar Boja BC6, SchQ4: Magyar Bolly BC8: M. Boly SchQl, 4: Magyar-Bolly SchQ2: Magyar Bólly SchQ2, 3: Magyar-Bólly SchQ3, 7, 8, 9: Magyar-Bóly SchQ5: Magyar-Boly SchQ6: Magyar Boly K8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Magyarbóhj] — T: 1720 ha/2989 kh — L: 1351. Dezsőboja középkori magyar falu [Györffy: 1:288.] a török hódoltság alatt is lakott lehetett; és a felszabadító háborúk idején is valószínűleg magyarok lakták. 1696-ban már rácok is éltek itt. A Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1711—13-ban népesedett be ismét telepeseikkel. 1755-rtől kezdve telepeditek meg itt németek* Rajnirországból katolikus, Tolna megyéből evangélikus és református (!) németek érkeztek. A múlt század elejétől magyarok telepedtek a faluba. így alakult ki a múlt század első felére a soknemzetiségű és vegyesvallású falu. Az 1. világháború után a szerbek nagyrésze Jugoszláviába optait. 1930-ban 249 magyar, 927 német és 62 szerb anyanyelvű lakott a faluban. 1970-ben 989 magyar, 301 német és 48 délszláv élt itt. P. sz. „Magyarboly községhez tartozott még prédiumként Idahof, mely 1854 körül kapta nevét, és e tájba csak Csiperda név alatt ismertetik, mely név alkalmasint még a török időkből maradt vissza. Magyar Bolyt a populáris összeírással megbízott Tisza Csizike hadnagy ezt erővel germanizálni kívánta „Ungarisch boly"-ra de eme név alatt még a bennlakott egyéniség sem ismert rá. Hajdani lakosai M. Bolynak Ráczok voltak, kik lassan kihaltak". „2 malma van a Karaziczán. Egy 4 kerekű vízimalom, egy deszkafürészmalom". — Ä. sz. régi lakói magyarok voltak. Ezt mutatja a község neve, és azoknak a névsora, akik a 16. században adót fizettek. — 1939. november 24-én Szabolcs megyéből sokgyermekes családok érkezteik az uradalmi birtokra. Fcs.: „Siklóson az urak lag-klumpába járnak / Magyarbólyba a juhász miséz, perdikágat." (Berze-Nagy 2:594.) Magyarbóly [1287: Boyad: Györffy 1:228 és 1289/1291: Boya: uo.]. Az utótag etimológiailag azonos a közeli Püspökbóly utótagjával. (Lásd: Beremend alatt!) A lakosság nemzetiségére utaló Magyar- élőtag Püspökbóly és Boly korábbi Rácbóly, illetőleg Németbóly névváltozatának előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 395.)
