Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

szűnt. 328. Andërgrundi-hid : Ándengrundv-híd : n. Ânarkrontszprëkd 'Andergrundsbrücke' Híd. A hasonló nevű dűlőbe (388. sz. név vezet. 329. Andërgrundikut: Andengruridi-kút : n. Anarkrontszprorid 'Andergrundsbrunnen' Kút, gémeskút a hasonló nevű dűlőben. 330. Leperdi út: n. Lëpartar Vëk 'Leperder Weg': szh. Lëpërd iduty 'Leperdi iduc': rc. Gyàlu lu Lëpërdi 'leperdi hegy' Űt a Tolna megyei Leperdpuszta [K8, 16, F4: Leperd puszta MoFnT2: Leperdpuszta; P, Lh] felé, ahol azelőtt részaratást vállaltak a szegényebb véméndiek. A leperdiek kb. 1947-ig Véméndre jártak iskolába, templomba. — Györffy sz. Leperdpuszta táján lehetett a középkori Peterd vagy Sze/ccsőpeíerd település [Gyl:368: Peturd, Peturdy, Stogandu, Petuurd, Peturd circa Zevchew (helyesen: Zekchew) 'Peterd SzekcsŐ körül', melyet Peterdi nemesek bírtak. — Nh. (szerb): a Petrovác nevű dűlő őrizte meg nevét (VSz. 64.). 331. [K8: Drei spitz; sz] A dűlőutak találkozása miatt 'háromszög' alakú terület volt. 332. Kék-köröszt: Kék-kërëszt: n. 'n Rísz szái Kráic 'Dem sein Kreuz': n. Pló Kráic 'Blaues Kreuz': j. Riszisasz Kráic 'Riesisches Kreuz': szh. Riszov krszt 'Risov krsf: rc. Krusâ vunëtë 'kék kereszt' [F4: Ke jele] Ke színéről, ül. volt tulajdonosáról. Felirata: Gestiftet von: Pol Ris — 1865. — A. sz. Riesz Pál állíttatta fogadalomból. Az osztrák—olasz háborúból szerencsésen hazajutott. — Más a. sz. ezen a helyen kút volt, Riesz belefulladt, az ő emlékére állították a keresztet. — Ismét más a. sz. az olasz fronton esett kútba, de kimentették. — Nh. : Körmenet vonult ide búzaszentelésre, ha erre a határrészre vetették a gabonát. 333. n. Ënan Strossztálar 'Untere Straßenteile': szh. Dolnyë orâsjë 'Dolnje orasje' Os, S, hullámos, sző, sz. A Fekedi úttól (326. sz. név) D-re eső út menti darabok. Vö. a 289. sz. névvel! 334. Fürész-telep: n. Szëhaverk 'Sägewerk' Tel. Az erdőgazdaság fafeldolgozó telepe, 1960 körül létesült. 335. Uj-hid: Űj-híd: n. Nái Prékz: j. Náje Brékk 'Neue Brücke'. Híd a 30-as évekből a Vásártér (349. sz. név) felé vezető úton. 336. Vendel-szobor : Vëndël: n. Vendalíni 'Wendelin': szh. Vëndëlin 'n. Wendelin; Vendel': rc. Vëndël-szubor 'Vendel-szobor' [Hiv.: Szent Vendel-szobor] Szo a Vásártéren. Az állatok patrónusaként tisztelték; napján processió vonult ide. A Dreszner család állíttatta, ezért gyakran n. Trëznas Kráic- 'Dreßner-Kreuz'-nek mondják. 337. Pincesor: n. Prësszhâiza(r) 'Preßhäuser' Pincék és présházak sora. 338. Tüzép-telep Tel, rendeltetéséről. A 40-es évek végén létesítették. Lásd még a 80. sz. névnél! 339. n. Moárkprona: j. Márkbrenn 'Marktbrunnen' Kút, gémeskút volt a Vásártéren. Helyette artézi kutat fúrtak a Vendel-szobornál. 340. Vágóhíd: Vágóhíd: n. Slohtprikd: n. Slóhpreka 'Schlachtbrücke': j. Sehtplácc 'Schechtplatz': szh. Kláon(i)cá 'Klaonica' É volt, lebontották. 341. szh. Aválá 'Avala' D, sző. — A. sz. a Kecske-hegy (291. sz. név) alatti szőlőhegyet nevezték így a szerbek, — emlékeztetőül a Belgrád alatti Avala hegyre, ahol gyülekeztek, mielőtt 1690-ben Magyarországra menekültek a török elől (VSz.). 342. n. Tillsztráispecc 'Tillsdreispitz' Űt, Hor, egyúttal terelőút (n. 'Trieb') is, a község legmagasabb, szerpentinszerű dűlőútja, mely levezet az Andergrund dűlőbe (388. sz. név). Egy Till nevű gazda 'háromszög' alakú földjéről nevezték el. 343. Hotërtàïlë: Hottëtâilë: Hottertáil-düllő: n. Hutd(r)tál 'Hotterteü': szh. Szelistye 'Seliste' [K12: Hottertheil; sz K17: Határ dűlő; sz MoFnT2 : Határföldek] S, sz. A szomszédos Bátaszék falu dűlőivel határos. — Nh. (szerb) : A szerb név, 'faluhely' elpusztult település emlékét őrzi. Lásd a 401. sz. névnél! Ide tartozik: 319, 413, 438, 467, 476, 477, 487. 344. n. Êvar VáikoátatáUr 'Obere Weingartenteile' Ds, sz, korábban 'felső szőlők'. Vö. a 393. sz. névvel! 345. n. Rácsih Phordfëlt 'Raizischen Pfarrfeld' S, sz. 'Szerb papi föld' volt. 346. n. Táics Phorsfelt 'Deutsches Pfarrfeld' S, sz. 'Német' (== katolikus) egyházi tulajdon volt, 347. n. Pái da