Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

benfelder II. Gevand; sz] Vö, sz. A 'második dűlőrész' a hasonló nevű dűlőben. 318. n. Sëvis trëtt Kavann 'Schwäbisches drittes Gewann' [P: Schvabenf

elder III. Gevand; sz] S, sz. A hasonló nevű dűlő 'harmadik része'. 319. n. Stëvânsz Fidtljia 'Stefans Viertelchen' Űt, S, sz. — A. sz. egy Stefan nevű gazda 'negyedrésznyi földje' volt. A község megvásárolta útnak, hogy a tiltott ösvény (320. sz. név) miatti veszekedés megszűnjön. 320. n. Stráitvek 'Streitweg' Űt, tiltott ösvény, 'peres út' mások földjén, s emiatt állandó veszekedés forrása. A Leperdi útnak (330. sz. név) régen nem volt egyenes irányú folytatása a határig, ezért csak óriási kerülővel, a Dömörkapui úton (249. sz. név) lehetett Leperdpusztára eljutni. A jövő-menők ezért alkalmi ösvényt tapostak a Hotterteile dűlőn (343. sz. név) keresztül. Lásd még ,a 319. sz. nevet! 321. [K8: Am Fekeder Weg; sz, Fekedi útnál, Fekedi úti dülő K12: Am Fekeder Weg; sz] 322. Spëkbrunë: n. Spëkkprënnjia 'Speckbrünnlein': n. Spëkkprona: j. Spëkbrënn 'Speckbrunnen': szh. Kápávác 'Kapavac': rc. Funtunâ sëly un rűt ülá Trefort mályá vàlyë 'forrás és egy rét a Trefort alatti nagy völgyben': rc. Spëkprunë h. Speckbrunnen' F. Egykor fontos vízlelőhely és tájékozódási pont. Meredek Ny-i löszfalból 10— 15 m magasról karvastagságú forrás nagy ívben zuhogott alá. Ma már eléggé eliszaposodott, mivel a tsz kutat fúrt a közelében a községi vízmű ellátására. — A. sz. itt gyakran szalonnát sütöttek a határban dolgozók. — Nh.: A forrás egyszer elöntötte a völgyet, nyílását csak egy kövér disznó bedugásával, majd kövekkel tudták elzárni; ezért: Speckbrunnen. — Nh. (a palotabozsokiak sz.: Olyan vastagon ömlik a vize, hogy három disznó szalonnájával sem lehetne elzárni. — Reuter Camillo (Gyűjtés ... 150) a furcsa nevet népetimológiának tartja, amelynek eredetije az egykori tulajdonos, Sebestyén becézett neve nyomán: Zsebekuta 'Sebők kútja'.. Bizonyításképp középkori határjárásra hivatkozik. Az okmányt bővebben idézzük: „... de eadem villa Emel excidendo venissent ad unam vallem, ubi esset unus puteus de petre fluens, quem Sebekwtha vocari dixisset..." '... ugyanezen Emel faluból kijővén egy völgybe értek, ahol van egy sziklából ömlő forrás (kút), melyet Sebekutának neveznek ... ' (1430: Zichy Okm. 8:426—8.) — Ellenvetésünk: A határjárás ma már nem rekonstruálható. A forrás (kút) nem sziklából ömlött! Helyi ismerettel bíró adatközlők egyöntetűen állítják, hogy a mai Speckbrunnen közvetlen környékén nincs szikla. A Speckbrunnen és a völgyben (296. sz. név) lévő, tehát a patakot (301. sz. név) tápláló sok forrás egyike sem ered sziklás talajból. Ellenben sziklából fakadnak a Kirchengrund és a Sauberg forrásai (pl. 267, 360. sz. nevek), valamint a belterületen az ún. itatok (7, 42, 81, 88. sz. nevek). — A szerb név értelmezését lásd a 287. sz. névnél! — Nh.: A gólya ebből a forrásból hozza a gyerekeket. 323. n. Cíhlóuvdhoul 'Ziegelofenhohle' Hor, Űr, a közeli téglaégetőről. 324. Jëkli-téglaégető: Jekli-téglágyHr : n. Cíhlóuva: j. Cíglófn 'Ziegelofen': szh. Jëklovâ ciglyáná 'Jeklova cigljana': rc. Là putori ugyi árgyi cüglye 'a hely, ahol égetik a téglát': rc. Cuglyëârgyë 'téglaégető' Téglaégető volt a századfordulótól, Jäckl nevű tulajdonosáról. Az.ötvenes években lebontották. Akkor bukkantak itt mammutcsontokra. Pécsbányatelep és Pécs—Vasas határában került elő még Baranyában mammut-maradvány. Lásd ott is! 325. Dögkut: n. Frëkkprona 'Verrecktbrunnen': rc. Dëgkut 'dögkút' Akna elhullott állatok megsemmisítésére. A tsz létesítménye a 60-as évek elejéről. 326. Fekedi út: n. Fëksdar Vëk: j. Fekeder Vég 'Fekeder Weg': szh. Fëkëdszki pút 'Fekedski put': rc. Kâlyë lu Fëkëdi 'fekedi út' Űt, régebben földút, ma országút Féked felé. 1900 előtt már a temetőnél kezdődött; kijjebb még nem voltak házak. 327. Téesz-téglaégető: n. Luftpránt 'Luftbrand' S, B, sz, mlen. Itt „szabadégetéssel" téglát készítettek. Meg-