Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

dig egy vízimalom. Éjszaka senki sem mert arra járni, mivel a fűzfáról ördögök ugráltak a feneketlen vízbe, borzalmas ricsajozás és trágár kiáltozások közepette. A legenda szerint a szörnyű fürdések miatt oly sárga (szh. zut) és zavaros a tavacska vize. 98. Vadicska: szh. Vàdicskà [K13: Addiczka K14: Ádicska MoFnT2: Dravica] Kapcsolatba hozható a török eredetű szh. vada 'vízlevezető árok' főnévvel. 99. Mërtvica: szh. Mrtvicá Tó. A Dráva egyik holtága. Neve is erre utal. 100. Málo Szelistya: szh. Malo Szelistye 'Malo Seliste' [K8: Malo Szelistya] S, sz. Itt osztottak földet a falubeliek számára. 101. szh. Fërtâlyity 'Frtaljic' S, sz. Apró földrészeket (negyed darabokat) parcelláztak itt a községbelieknek. 102. Gazgyános : szh. Gvozdenyás 'Gvozdenjas' [K8: Gozdyanus K13: Gvózdenyás] S, sz, e, r. Kapcsolatba hozható a régi szh. gvozd 'erdő' köznévvel. 103. Gradac, -ba: szh. Grádác 'Gradac' [K8: Gradacz K13: Grádátz] S, sz, e. Kapcsolatba hozható a szh. gradac 'település romjai' kifejezéssel. 104. Borjánce: szh. Brogyánce 'Brodance' [Akv. 1795—1892: Brogyancze, Borjancze, Borjanz, Brodjancze, Brodjance SchQl: Borjántze SchQ2: Borjantze SchQ4: Borjancze SchQ5—8: Brodjancze SchQ9: Brodjanci K8: Brod MoFnT2: Brogyánce] S, sz. A 18. század végén alakult kis település; lakói 1835^ig cigányok voltak. 1840 után német és magyar zsellérek, hamuégetők települtek itt meg és egy kocsmáros. Egy-egy horvát és cigány élt itt a későbbiek folyamán. A község legjobban termő földje. 105. szh. Kójiná jâmâ Gs, S, sz. Egykori tulajdonosáról elnevezett gödrös rész. 106. szh. Piszárévo 'Pisarevo' [K8: Piszarevo] S, sz. A múlt században az uradalmi jegyző írnokának (szh. pisar) volt a birtoka. 107. Torina: szh. Torina [KI 3: Torina] S, sz. Kapcsolatba hozható a szh. torina 'ólak költöztetésével trágyázott föld' kifejezéssel. 108. Berkas S, sz. Korábban birkalegelőnek használták. 109. Ternovác: szh. T?-Tiot>dcsá 'Trnovaca' [K13: Trenovcza] S, sz. Kapcsolatba hozható a szh. trnovaca (lat. Pirus piraster 'nyári vadkörte') köznévvel. 110. Trávnyik: szh. Trávnyik 'Travnjak' [K13: Zatravnikom] S, sz, 1. Kapcsolatba hozható a szh. travnjak 'legelő' köznévvel. 111. Vodica: szh. Vodicâ 'Adica' [K8: Adicza Tábori rétek K13: Addicza K14: Adicza MoFnT2: Dravica] S, 1. A töltés és a holtág között húzódó terület. Kapcsolatba hozható a szh. ada 'sziget' köznévvel. 112. Tábor: szh. Tábor [K13: Tabor K14: Tábor] S, sz. 113. Táborpuszta: szh. Táborácská pusztára 'Taboracka pustara' [Akv. 1898tól: Tábor puszta] S, ke. A múlt század utolsó éveiben alakult kis település, néhány családnak adott szállást. Az 1849-es jobbágyfelszabadításig apátsági major volt. Ma kertészeti központ. A. sz. : Szent László e helyen kelt át seregeivel a Dráván, s az említett helyen állt a tábora. — A. sz. a magyar területek megszállására küldött török hadsereg táborhelye volt. 114. Szérűskert: szh. Sziliskërt 'Stagalj' S, sz. Az apátsági major helyén. 115. szh. Fârkâsëvâcskâ veliká lënijâ S, sz. A 116. sz. hely mentén húzódó dűlő neve. 116. Farkas-mező: szh. Fârkâsëvcë [K8: Farkasevcze KI 3: Fárkásevcze] S, sz. Egykor erdő borította. 117. Zlatolics: szh. Zlatolics 'Zlatolic' [K13: Zlatolics] S, sz. 118. szh. Zá kolëbom 'Za kolibom' S, sz. A 118. és 119. sz. helyet dűlőút osztotta ketté. Közepén egy kunyhó (szh. koliba) állott. Az épületet 1888-ban rombolták le. A 118. sz. helyet kunyhó mögöttinek (szh. za kolebom), a 119. sz. helyet pedig a kunyhónál levőnek (Jcod kolehe) nevezik. 119. Kod kolëbë: szh. Kod kőiébe 'Kod kolibe' S, sz. 120. Umka: szh. Umkâ 'Humka' D. s, sz. Kapcsolatba hozható a szh. humka 'földhalom' köznévvel. 121. Brég: szh. Brég, 'Brijeg' [K8: Breg] D, s, sz. Kapcsolatba hozható a szh. breg 'domb, part' köznévvel. 122. Zsufa: szh. Zsufá D. s, 1. Vizes, alacsonyan fekvő terület. 123. szh. Krtélyâc D. s, 1. Kapcsolatba hozható a szh. krtina 'vakondok által feltúrt terület' szóval. 124. Gréda, -ba: