Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

remekeli, Bothteremi, Bothtereme, Theremheg] nevét őrzi. Ez Oros felső része volt; K, É, Ny felől a cikádori (széki) apátsággal, D felől a szekszárdi apátság Oros falujával határos. Vö. a 397. sz. névvel! 263. Mënt-malom: n. Mëntszmill: j. Mëntszmîl 'Mentmühle': szh. Mëntovâ vodëncâ 'Mentova vodenica': rc. Ment lâ more 'Ment-malom' [Fl: Rot M(ühle) K12, P: malom jele n. n.] Ma, volt tulajdonosáról. 1920 körül lebontották. — P. sz. "Véménd község határában van 7 fölülcsapó malom, mellyekre azonban igen csekély víz folyik. Száraz nyáron nem őrölhetnek". 264. n. Nâi Hânafkëata 'Neue Hanf gärten': szh. Konoplistë novo 'Konopljiste novo' S, Os, sz. Azelőtt új kenderföldek. Vö. a 253. sz. névvel! 265. n. Pámsull: j. Baimsúl 'Baumschule' Os, e, k, mlen. 1930-ban csemetekert volt: 'faiskola". 266. Fekedi ut: Erdészeti út: n. Fëkadzr Vëk: j. Fekeder Vég 'Fekeder Weg': szh. Fëkëdszki pút 'Fekedski put': rc. Gyâlu lu Fëkëdi 'fekedi hegy' Űr, egykor széles, eperfás dűlőút a fekedi határ mentén. Ma az erdészet műútja a Jaschek-kereszttől kezdetben az István-kunyhóig (298, 180.'sz. nevek); újabban — az erdőket átszelve, összekötve — a pécs—budapesti 6-os műútig vezet. 267. n. Ématsztólprennjia 'Emmertstalbrünnlein' F a hasonló nevű völgyben. — Nh.: Ez volt a legjobb víz a határban. Tréfásan: „két fokos" (n. Cvá Krád hot 'sz 'Zwei Grad hat es'). 268. Lamëlëhër: n. Lámdléhd 'Lehmlöcher': szh. Làmlër: szh. Lamëlëhër 'Lehmlöcher; Cerpicar': rc. Lâmëlëk 'n. Lehmlöcher': rc. Vâjoggëdër 'vályoggödör' Vö, Gs, 1, mlen; Hor, mely a faluból a Kirchengrund-ba (245. sz. név) vezet. Régebben itt készítették a vályogtéglát abból a földből, amit pincék ásásakor ide hordtak. A vizet hordókban fuvarozták ide. 269. n. Kníprehd 'Kniebrecher' Űr, a Lehmlöcher (268. sz. név) egyik szakasza: 'térd= lábtörő'. Az erdőből csak erre szállíthatták a fát, s a rossz úton több ló eltörte a lábát. — A. sz. somberekiek nevezték el először. Vö. a 201. sz. névvel! 270. Untërë Bukëllân: Untërë Pikëlânë: n. Ënan Pihëllâna: n. Ënar Pih&lâna 'Untere Buchenlehne' [K12: Unter Buchellahne; e] Ds, Os, sz, e, fenyves. Valamikor 'alsó bükkoldal'. Nevét fekvéséről kapta. Vö. a 227. sz. névvel! 271. KrucëVânëvogy : n. Krúcalánatól 'Kruzenlehnetal, Zerreichental' Vö, e a hasonló nevű dűlőben (242. sz. név). 272. Krucëlanë-kut: n. Krúcalánaprona 'Kruzenlehnebrunnen': rc. Funtűná lu Dömörkapu 'dömörkapui kút' Kút, gémeskút a hasonló nevű dűlő végén, a Dömörkapu felé vezető út (249. sz. név) mellett. 273. n. Ematsztól 'Emmerttal' Vö, Ds, e, Emmert nevű egykori gazdájáról. 274. Szerb-fórás: Szërb-f orras : Szent-kút: n. Rácsih Prënnjia 'Raizisches Brünnlein': j. Szerbisa Kvëlë 'Serbische Quelle': szh. Vodicâ 'Vodica': rc. Fontënâ szfiintë: rc. Fontűná szfünte 'szent forrás' [KI 6: Heilbrunnen; F F4: F(orrás)] F, „szentelt kút". A környék szerb lakosságának búcsújáróhelye volt. Nagyboldogaszszonykor, (aug. 28-án) kb. 1940-ig a szerb pap itt misézett, s megszentelte a vizet. A terület (n. Prennjiasztól: n. Rácsih Prennjiasztól 'Raizisches BrünnleintaF: szh. Kod vodicë 'Kod vodice'; Vö, a 'szent forrásnál') azóta elvadult, szinte megközelíthetetlen. 275. Szerb-kápolna: Szërb-kápolna: n. Khâpëlljia 'Kapellchen': szh. Vodicâ 'Vodica': rc. Kápóna szfünte 'szent kápolna' É a Szerb-forrás fölött. Kápolnaszerű, elhagyatott. — A. sz. 1852-ben épült. 276. n. Héna dar Alt Khiarih 'Hinter der Alten Kirche' S, Os, sz, a templomrom (282. sz. név) mögötti szántók. 277. Kirkoftâilë: Kirihoftâilë : n. Khierhofsztálar 'Kirchhofteile' : szh. Kod gróblya 'Kod groblja' [K12: Kirchhof theile ; sz, sző P: Friedhoff eider und Weingärten; sz, sző Kr: Fridhofsfelder K17: Temető-dűlő] Os, S, sz, részben beépítve. Neve a temetők közelségére utal. 278. n. Pain Rácsiha Khiarhouf 'Beim Raizischen Kirchhof: szh. Kod gróblya 'Kod groblja' [K8: Rácz temető;!] S, sz a Szerb temető (6. sz. név) környékén. 279. Krucëlanë-hid : n. Krúcalánapréka