Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

földje. 245. n. Khiarhakront 'Kirchengrund' Ds, sok völggyel, e. Nevét, 'templomföld' föltehetően a régi templomról (282. sz. név) kaphatta. Mindig közös (községi) terület volt. Valamikor legelő, a századfordulón feltörték szántónak, jelenleg akácos. — Régen csak az É—D-i völgy (a 209. sz.-tól a 263-ig) neve [FI : Kirchen Grund]; a mai Ny—K-i terület neve akkoriban [Fl: Kiesbruch gr(un)d] volt, föltehetően a sok kavics- és kőbányáról. — Ide tartozik: 214, 217, 234— 237, 246—250, 256—257, 261—262, 264, 267,, 273—275, 281. 246. Cigánytelep: n. Cigáind (Placc) 'Zigeuner (Platz)': rc. Vályi 'gödör' [Hnt, Btl, 2: Cigánytelep; Lh] Vö. A cigányok átmeneti telephelye volt 1960—75-ig a Levente tér közelében, amikor a Kohlental-t el kellett hagyniuk, de a faluba még nem költözhettek. 247. Nagy-hid: Nagy-híd: n. Kroussz Prika: j. Grajsza Brékk 'Große Brücke': szh. Vëlikà tyuprijá 'Velika cuprija': rc. Podul maré: Podol maré 'nagy híd' [K2: híd jele n. n.] Híd, méretéről. Vö. a 226. sz. névvel! — Nh. (szerb): Tőle É-ra a múlt században egy csárda állt 'utas, utas-betérő' jelentéssel: szh. Putnik 'Putnik': szh. Szputnik 'Saputnik'. Vö. a 27. sz. névvel! 248. Kendërátató: Kenderüztátó: n. Hánaftréza 'Hanfröste': szh. Kudélyárcá 'Mocilo kudelje' S, 1, Vf szakasza. A faluhoz közelebb fekvő, újabb kenderáztató. Lásd még a 297, 42,9, 462, 473. sz. neveket! A hatvanas évektől megszűnt. 249. n. Voullspënar-Stápruh 'Wollspinner-Steinbruch' B volt, községi kőbánya, a bérlő (Schäfer) háznevéről. — Más a. sz. ez volt az Albrecht-féle kőbánya. (Lásd a 256. sz. névnél!) 250. n. Mentsztól 'Mentstal' Vö, sz, korábban r. Nevét a közeli malomról (263. sz. név) kapta. 251. n. Mëntszkhipl 'MentgipfeT D, kopár, mlen. A közeli malomról: 'Ment-orom'. 252. n. Hánzlszkhipl 'HanslgipfeP D, e, egykori gazdája háznevéről: 'Jancsi-orom'. 253. n. Alt Hânafkëata 'Alte Hanf gärten': szh. Konoplistë 'Konopljiète' [K8: Alte Hanf gärten; 1 P: Altehanf gärtenf eider ; sz Kr: Alten Hanfgarten; sz] S, e, juharerdő, korábban rét volt. — P. sz. „itt régenten és most is csak kendert termesztettek". 254. szh. Bëràcskâ livâdâ 'Beracka livada' S, r, a hasonló nevű dűlő (260. sz. név) szomszédságában. 255. n. Ënar Krúcplána 'Untere Kruzenlehne, Zerreichenlehne' Ds, e, 'alsó cseroldal' — fekvéséről. Vö. a 222. sz. névvel! 256. Kőbánya: Kőbánya: n. Albrehtsz-Stápruh: j. Albrehtsz-Stáinbruh 'Albrecht-Steinbruch' : n. Kuarjáksz-Stápruh 'Kurjak-Steinbruch': szh. Kurjáková kámenjárá 'Kurjakova kamenica' [F4: kőbánya jele n. n.] B. — P. sz. „ ... a község határában építésre alkalmas kő van, de még eddig csak egy bánya létezik". — A kőfejtőről nevezték el, akinek háznevét (n. Wolf) a szerbek lefordították ('farkas'), majd a németek is átvették. A bánya művelése abbamaradt. 257. n. Khivlasz Héka 'Kiblers Hecke' Os, e, 1, 'cserjés'. L. még a 210. sz. névnél! 258. n. Mentszmillkróva 'Mentmühlgraben': szh. Mëntov ëndëk 'Mentov jendek' Vf, a Ment-malom árka volt. 259. obërë Gászberg: Öbere Güzberg: n. Êvan Kászperih: j. Aibasta Kazalabárk 'Obere Geißberg' [K8: Obere Gaisberg; sz, 1, Obere Gaszberg K12: Obere Gasberg; sző, sz P: Oberngeisbergveingärten; sző K17, 19: Felső kecskehegy] Os, Dh, Fs, sz, sző. — P. sz. „magasabb hegyen fekvő szöllők, hol a kecske nyáj legeltetett". 260. szh. Bëràcskâ sztráná 'Beracka strana' Ds, Os, sz, e, valamikor bükkerdő. Ide tartozik: 227, 270. Lásd a 211. sz. névnél! 261. n. Pëcc-Andrëza-Stapruh 'Petz-Andresen-Steinbruch' [F4: kőbánya jele n. n.] B, a volt kőfejtő munkás nevéről. Művelése abbamarad. 262. n. Pànn Uros 'Beim Urosch': szh. Uros 'Uros' Vö, e, Uros nevű szerb család pincéjéről. — Nh. (szerb): régi szerb település helye is. — Lehet, hogy az 1322 k. lakatlanná vált Oros (Orvos, Felorvos, a Both családról: Botteremehélye, Bottereme, Teremhegy is) falu [Gyl:353, 369: Orbasion, Felwrus, Felvrws, Felwrws, Bothtemehele, Bothteremehere, Bothteremehele, Bothte-