Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

műkbe, ahol tavasztól őszig tárolták. 231. n. János-Tói 'Johanntal' Vk, e, azelőtt 1, ahol egy János nevű orvvadász állítólag agyonlőtte magát. 232. n. Lënzaj eld 'Linsenfeld' Os, sz, egykor 'lencseföld'. 233. n. Fruhtkhipl: j. Fruhtgipfl 'Fruchtgipfel': n. Agácivált 'Akazienwald' D, e. — A. sz. korábban legelő volt. Egy Mittag nevű bérlő, később malomtulajdonos (lásd a 79. sz. nevet!) a század elején 5—6 pár lóval feltörette. Kocsisai és szegényebb emberek itt évekig gabonát termelhettek, innen a 'gabonadomb' elnevezés, utána akáccal kellett teleülietniük. Megjegyzendő: az adatközlők egy része a dűlőrészt a Glashütner Gipfel (217. sz. név) mellé helyezi; más a. sz. a 296. és a 217. sz. nevek közti akácos dombok neve. Lásd még a 305. sz. nevet! 234. Libalegelő : Levente tér: n. Kënszvíza 'Gänswiese': n. Leventeplácc 'Leventeplatz': szh. Gusciji pâsnyàk 'Gusciji pasnjak': rc. Gyepulmári 'libalegelő': rc. Libàlëgëlo S, 1, korábban a felső falu, a „Hegy" libalegelője és a leventék gyakorlótere. 235. Fodbalpája S, 1, 1945 után egy ideig sportpálya. 236. Lőtér S, az MHSZ gyakorló lőtere. 237. n. Ruszta dolina 'RüstertaF: szh. Hrisztová dolina 'Hristova dolina' Vö, e, 1. 'Krisztus völgye', a Kirchengrund (245. sz. név) elején a Mentmühle-től a Kiblerberg (263, 218. sz. nevek) felé nyúló völgy. Tágabb értelemben magába foglalta a szerb lakosság településeit és „szent helyeit": a 6, 17, 34—38, 51, 262, 274, 275, 278, 284. sz neveket. A német név népetimológiával keletkezett: a szilfát (n. Raszta 'Rüster') vélte felismerni a szóban. 238. n. Rúplácc 'Ruheplatz, Sauruhe': n. Száitól 'Sautai' Vö, s a patak (215. sz. név) mentén. Régen itt legeltették és deleltették a disznókat, ezért 'delelő, disznóvölgy'. 239. Dögtér; n. Frëkkplâcc 'Verreckplatz, Verscharrungsplatz': szh. Mârvëtyë gróblye 'Marveno groblje': rc. Dëgtér 'dögtér'. Os, 1. Korábbi rendeltetése megszűnt. 240. Apátnergrundi-kut : Apátnergrundi-kút : n. Apátnar Krontszprona 'Apadnergrundsbrunnen' Kút a hasonló nevű dűlőben. 241. Apátnergrundi-hid : Apátner gr undi-híd : n. Apátnar Krontszpréka 'Apadnergrundsbrücke' Híd a hasonló nevű dűlőben. 242. Krucëlanë: Grucëlûnë: n. Krúcalána 'Kruzenlehne, Zerreichenlehne': szh. Cenk 'Cerik': szh. Krucelán 'Cerik': rc. Krucëlanë 'cseroldaP [K8: Kruzelahne, Kruszelahne K12: Kruczelahne; e] Ds, e, 'cseroldaP. Ide tartozik: 222, 229, 231, 255, 271. 243. Dömörkapuí ut: n. Dëmarkhâpa Vëk (a palotabozsokiak sz.) 'Dömörkapuer Weg': szh. Dëmërkâpij iduty 'Demerkapija iduc': rc. Gyálú lu Dëmërkâpu 'dömörkapui út' Űt Dömörkapu-telep : szh. Demerkapija [FI: Demer Kape K8, 16, MoFnT2: Dömörkapu F4: Dömörkapu telep] és Dömörkapu: n. Kútszpuszta 'Guthpußta': n. Slájaszpuszta 'Schleierpußta' [K16, F4: Dömörkapu puszta] felé. — Nh. (szerb): Valamikor szerb település volt itt. A múlt században a lovak elrablásából élő szerb betyárok (szh. becari) itt rejtőzködtek. — 1945 előtt, sőt utána is sok véméndi járt ide munkába. A dömörkapui gyerekek kb. 1947-ig a véméndi iskolát látogatták. Lásd még Székelyszabar 57.! — A szájhagyomány három érdekes nevet őrzött meg Dömörkapupuszta környékéről: n. Oukszakhoupp 'Ochsenkopf D, e. Nyúlványa messziről ökörfejként rajzolódik ki, ezért lett a. sz. 'ökörfej' a neve. — Tőle D-re: n. Voulfszkuarhl 'WolfsgurgeP [FI: Wolfs gurgl] Vö, e. Valamikor farkastanya, majd birka- és marhalegelő; a szerb rablók kedvelt csempészútja volt. Jelentése: 'farkastorok'. Mindkettőnek útja az Apátner Grund (211. sz. név) legelői felé irányult. — Tőlük K-re: n. Vácakhipl 'WeizengipfeP D, sz. 'Búzadomb'. Apponyi földje volt, részben véméndi napszámosok művelték. 244. Trëfort-puszta: Trëport-pusztâ : Trëfortpusztà : n. Trëfor(t) Puszta 'Trefortpußta': szh. Pusztára 'Pustara': rc. Púszte 'puszta' [K9: Czigánszki csót; sz, e K12: Lindenthaler Höhe, M, kir. alapítvány, mint Pécsváradi uradalom ; sz, e] S, Os, sz. Egykor a hasonló nevű pusza (299. sz. név)