Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Kod tri bunârà 'Kod tri bunara'. [K5: Dreibrunnenthal; e K18: Hármaskút völgye; e MoFnT2: Hármas-kúti-rész] Vö, e, 1 a hasonló nevű forrásról. 190. Erdősdűlő: Erdős-düllő [K12: Lindenthaler Höhe; e K17: Erdős dűlő] Ds, Ht, e, föltehetően az egykori gyakori hársakról. Erre utal a német név: 'hársvölgyi magaslat'. Ide tartozott: 151, 174, 175, 195, 244, 245. 191. [K5: Grosser Göbelsgipfel ; e] 192. [K5: Waldmeisterthal; e] 193. Erdész-rét: n. Jehasvíza 'Jägerwiese' Vö, r, vadetetővel, forrással, csermellyel. — A. sz. itt régebben konyhakertek is voltak: n. Këatjia 'Gärtchen': szh. Báscsice 'Bascice'. 194. n. Jëhasvizaprënnjia 'Jägerwiesenbrünnlein' F a hasonló nevű réten. 195. [Tur.: Dunántúli erdő; e MoFnT2: Dunán túli erdő; e] 196. [K8: Rastik; Vm, 1] 197. [K8: Czigánski csot; Vm, e K9: Czigánszki csőt, Czigánski-csőt; sző, e, r, sz, temető] Korábban a Linderthaler Höhe-dűlő (190. sz. név) egészét jelölte, valamint a 6, 210, 224. sz. nevek területét. 198. n. Szivlinksz Tói: n. Szivdlisztd Tói '? Tal' Vö, e. — A. sz. Szieberle: Szieberliszt erdész neve rejlik az elnevezésben. 199. n. Roudd Rouktól 'Roter Rocktal' Vö, e. —• A. sz. régen a fiatal német nők piros alsószoknyát hordtak; innen ered a név: 'piros szoknya völgye'. 200. Kurjasica, '-ba: Kurjácsicá, -bá: n. Kudrjásicá 'Wolfsgraben': szh. Kurjásicá 'Kurjacica': rc. Kurjácsicá 'farkastanya' [K5: Curiacsicza; e, 1 K18: Farkas-tanya] Vö, e. Hosszú, keskeny, mély völgy szerb neve. — A. sz. farkasok (szh. kurjacica 'nőstény farkas'), később rablók tanyáztak itt egykor. 201. n. Kníprehdr 'Kniebrecher': szh. Vrátolomijd 'Vratolomija' D, Men, Üt. A terelőút (203. sz. név) veszélyes szakasza, ahol a jószág gyakran kitörte a lábát; ezért: 'térdtörő', ill. 'nyaktörő'. 202. n. Stëk 'Steg' Átkelő, terelő korlát az Apadner Grundwiesen nevű réten keresztül, hogy a jószág ne tehessen kárt a rétben. 203. n. Trip 'Trieb': szh. Progon 'Progon' Űt, terelőút, 80—100 m-es sáv az erdőben; ezen hajtották a jószágot legeltetni a Kirchengrund-hàl a Kiblers Höhe-n keresztül az Apadner Grund-ha. 204. n. Mitókszkhipl 'MittaggipfeF D, e, a volt tulajdonos nevéről. 205. n. Ráivlinksztól 'Reiblingtal' Vö, e, a volt tulajdonosról. 206. n. Pámsull: j. Baimsúl 'Baumschule': szh. Raszádnyák 'Rasadnik' Vö, e, egykor csemetekert, 'faiskola'. 207. n. Kroussz Fihtakhipl 'Großer Fichtengipfel' D, e, természeti jellegéről: 'nagy fenyvesdomb'. Vö. a 166. sz. névvel! 208. Koitál: Koitál: n. Khoultal: j. Kaüntál 'Kohlental': szh. Kâmëncsity 'Kamencic': szh. Koldól 'Cumurana dolina': rc. Koutáll 'szénvölgy' [Fl: Kamensitz gr(un)d K5: Kohlenthal; e] Vö, e. A név a n. 'szénvölgy' változata, illetve a szh. név régi 'kavics- (kő-)bányára' emlékeztet. — Nh.: Itt valamikor faszenet égettek. — Erre utal a szomszédos fekedi dűlőnév is [Fl: Kohl Platte] 209. Majális tér: Májfalis tér: n. Májáluszplácc 'Maialusplatz, Maifeierplatz' Vö, 1, kétholdas tisztás a Kurjácsicá (200. sz. név) bejáratánál. Az iskola régebben itt tartott majálist; ezen a szülők is részt vehettek. 210. Kiblosz Hő: Kiblos Hő: n. Khivlasz Hé 'Kiblers Höhe,: szh. Gyurkin csot 'Durkin cot

f [Fl: Radno csot K8: Kibloshöh; e K12: Kiblos Höhe; e K17, 19: Hárs-magaslat; e] D, e, 1. — A. sz. a hegyet egy Kibler (Kibl, Kilb, Kilbl?) nevű uradalmi erdészről nevezték el, aki itt lakott egy erdészházban a németek betelepülése idején. Lásd még Erdősmecske 205. sz. nevét! — A. sz. a szerb név Gyurkin nevű gazdára vall. — Ide tartozik: 218. 211. Apátner Grund: Apátner Grund: n. Apátnar Kront 'Apadner Grund': szh. Sztári Berak 'Stari Berak' [FI: Stari Birak K2: Apátner Grund; r K8: Apatner Grund; 1, r K12: Apathner Grund; r K17: Apáti-dűlő] Vö, S, r, sz. Peremén valamikor szőlőt is termeltek. Nevét Bátaapáti határának közelségéről kapta; a szerb néphagyomány viszont Berek: szh. Berak nevű elpusztult községet említ (VSz.). Ide tartozik: 219. 212. n. Prámpáuas Héta 'Brambauers Hütte': n. 'n Prampauer Gyuri szâi Râuvahéla 'Dem