Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

név arra utal, melyik dűlőben található, s hogy a mórágyi kőbánya nyúlványa. A szerbek a dűlőről (211. sz. név), a cigányok a Bátaapáti út (175. sz. név) menti hegyről nevezték el. 166. n. Klá Fihtakhipl 'Kleiner Fichtengipfel' D, e, 'kis fenyvesdomb'. Vö. a 207. sz. névvel! 167. Széles ut: n. Prát Strossz 'Breite Straße': j. Bráita Vég 'Breiter Weg' Üt, széles erdei út, régen ún. megyei út ófalu, Mecséknádasd felé. Állítólag régi római út. Ide tartozik: 178. 168. n. Kroumbianszlëndar 'Kartoffelländer' [K5: Krumpirland] Ds, e, a régmúltban 'krumpliföld'. 169. [K2: Dugacska dolina; e] 170. n. Krombianszlëndar Vëk 'Kartoffelländer Weg' Üt a hasonló nevű dűlőrész (168. sz. név) mentén. Ettől K-re a Katona sírjá-ig (155. sz. név) terjedt a n. Pëcsvoara Tófl 'Petschwarer Tafel' 'Pécsváraditábla' Ht, sz, ahova a véméndiek is jártak dolgozni. Egyik része hajdan: [FI: Fuchs Tal] 171. n. Prá Tói: n. Práda Tói 'Breiter Tal' Vö, e, szélességéről. 172. n. Apdtn?r Krontszprénnjia 'Apadner Grundsbrünnlein': rc. Funtűnd lu Apácsi 'apáti forrás' F a hasonló nevű dűlőben. 173. Aleksz: Alëksz: Alësz: n. Alëksz 'Alexius': szh. Alëkszszin grób 'Aleksin grob': szh. Alëksz 'Aleksa' [K5: Todterrácz; e] Sír, 'Aleksza (Elek) sírja', magaslati pont és a körülötte elterülő erdőrész. — A. sz. egy szerb gazdát a múlt század 2. felében a vásárból hazajövet itt meggyilkoltak. 174. [K5: Lange Thal; ej 175. Apáti út: n. Apátnar Vëk 'Apadner Weg': szh. Put zá Apátij 'Put za Apatij': szh. Apátijszki pút 'Apatijski put': rc. Kâlyë lu Apácsi 'apáti út' Üt Bátaapáti: n. Apadi: szh. Apátija: rc. Apácsi [Gyl:369: Apaty K2: Apathi K16: Apáti F4: Bátaapáti] felé. A név eredetére részben Györffynél találunk magyarázatot: "... altera terrae monasterii de Bata Apaty vocate ..." A bátai bencés apátság tulajdona volt, arról nevezték el. — A Báta víznév átvonódott a településre. „A m. Báta víznévhez 1. talán a szb.hv. N. báta 'pocsolya, tócsa'. Némelyek az ótörök bat- 'elmerül' származékának tartják." (FNESZ. 94.) 176. Községi-erdő: n. Kamosvált: n. Kémávált 'Gemeindewald': szh. Szélszká sumá 'Selska suma': rc. Podulyá szátuluj 'községi erdő' [K8: Kösségi erdő (1872: tintával beírva), Községi Erdő F4: Községi e. MoFnT2: Községi erdő] Ds, e. A község közös tulajdona volt. 177. n. Lëdaprëka 'Lederbrücke' Szükséghíd volt. — A. sz. itt egy bőrös zsidó kocsijával elakadt. — Más a. sz. a híd megépítése előtt itt úgy kelt át a patakon, hogy bőröket rakott a kerekek alá. 178. n. Vuaclhëljia 'Wurzelhöhlchen' Hor. A fák kiálló gyökereiről: 'kis gyökérszurdok'. 179. n. Väldvek 'Waldweg' ö. 180. István-kunyhó: lsvűngunyhó: n. Nâi Beta 'Neue Hütte': rc. István-kunyhó 'István-kunyhó' [Hnt, K18: István kunyhó Tur., MoFnT2: Istvánkunyhó] É, Lh. A 20-as években épült. Ujabban külföldi vadászok elhelyezésére is alkalmassá tették. 181. [K2: Dolle Buche] A hegytetőn álló faóriás, bükk határi a volt. Valószínűleg 1945 után kivágták. 182. [K5: Kleiner Göbelsgipfel; e] 183. Zsidó-vágás: n. Júdaslók 'Judenschlag' Ds, e, 1. Itt egy zsidó bérlő irtatta ki az erdőt. 184. [K8: Veíiíci csot — tintával áthúzva, s helyette beírva: Ambulator Kr: Veliki csot; e P: Veliko Csott; e, 1] — Kr. sz. uradalmi erdő az Apáti-rétek mellett. — P. sz. „magasabb hegyen van". Weid. sz. községi erdő. 185. Liszënko, -ba: Erdészház [K18: Erdészház] É erdészek részére. 186. Szerb őrház: n. Rácsih Béta 'Raizische Hütte' D, e. Az 1. világháború utáni megszálláskor itt szerb határőrhely volt a domb tetején. Romjai még láthatók. A környéken elterülő erdőrész erről kapta nevét. 187. Liszënko, -ba S, e. Ujabb keletű tréfás elnevezés: kísérleti csemetekert volt. L. a 185. sz. alatt is! 188. Hármas-kut: Harmás-kút: n. Trái Prona: j. Dráj Brenn 'Drei Brunnen': szh. Tri bunárá 'Tri bunara': rc. Tri fontúnyi: rc. Tri fontúne: rc. Tri jontűnyi 'három forrás' F; a háromból kettő eliszaposodott. 189. Hármas-kut völgye: Harmás-kút vőgye: n. Trái Pronatól 'Drei BrunnentaP: szh.