Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
'gyertyán') hn. is. A betelepülő szerbek a m. Garáb helynevet a szerb-horvát nyelvterületen gyakori Gràbovac (tkp. 'gyertyános') hn.-hez hasonlították. A szb.-hv. Grabovac-ból való a mai m. Grábóc alak. (FNESZ. 246.) — Az első templom és kolostor itt — a Szentendrén őrzött évkönyvek szerint — 1587-ben épült, többszöri elpusztítása után a jelenlegi 1736—41-ig. 145. Cikói-ódal: n. Ci/córa Száida 'Zickoer Seite': sah. Cikovszká sztráná 'Cikovska strana' [K5: Czikóer Lehne; e K18: Cikói oldal; e] Ds, e a Cikóra vezető út mentén. 146. [K5: Gunyhó] Már nincs meg. 147. n. Kroussz Téndlkhipl 'Großer Tendlgipfel' [K5: Grosser Tendelsgipfel; e] D, e, egykor somfaerdő, méreteiről. Vö. a 153. sz. névvel! 148. n. Cimdr Plata 'Zimmer Platte' [K2: Czimer Plate; e K5: Zimmerplatte; e K8: Zimmer PíatÉe; e K18: Ács tető; e] Ht, e. — Nh.: Itt ezen a jól megközelíthető platón favágók vágták ki, ácsok faragták meg az épületfát az első német betelepülők, ill. a később építkezők számára. A kemény munkát szólás őrzi: n. "Voást soun âff ta Cima Plata?" 'Warst schon auf der Zimmer Platte?' 'Voltál már a Zimmerplatte-n?' Ha igen, ez tekintélyt jelentett. A Ht alatti forrás, ahonnan a vizet vitték, is a nehéz munkát idézi: n. Foácprennjia 'Farzbrünnlein', azaz: 'fing-forrás'; mert itt „megfingatták az embert". 149. [K2: Katovszka dola; e] 150. [K2: Kratka dola; e] 151. Álami-erdő: Allámi-erdő: n. Hëasâftszvâld 'Herrschaftswald': szh. Szpâinszkâ sumâ 'Spahijska suma': rc. Podulyä domnuluj 'az úr erdeje" [K8: Herrschaftswald; e F4, Tur.: Véméndi erdő; e MoFnT2: Véméndi-erdő; e] Ds, e. Korábban uradalmi erdő volt. A szerb elnevezésben a perzsa > török jövevényszó: 'spahija' 'szpáhi, földesúr' rejlik. Ide tartozik: az ÉNy-i határrész összes erdeje. 152. n. Alt Héta 'Alte Hütte' Ë volt, a legrégibb erdészház. Romokban hever. 153. n. Klá Téndlszkhipl 'Kleiner Tendlgipfel' [K5: Kleiner Tendelsgipfel : e] D, e, egykor somfaerdő. Kisebb a 147. sz. névvel jelölt dombnál. 154. Mórágyi út: n. Morâcar Vëk 'Moratzer Weg': rc. Kâlyë lu Murágy 'mórágyi út' Űt Mórágy község [Gyl:369: Mooragy, Moraag, Morag K16: Mórágy F4: Mórágy] felé. — A név eredetéről: „Talán egy R *mór fn. -gy képzős származéka. A magyarázatnak az a nehézsége, hogy a *mór fn. jelentését nem ismerjük. Némelyek 'fafaj ta', mások 'tuskó, tönk' értelmet tulajdonítanak neki." (FNESZ. 432.) 155. Katona sírja: Katona sírja: Szóidat: n. Szaldót 'Soldat': szh. Szoldät 'Soldat' Jeltelen sír, magaslati pont, a szerb megszállás idején határőrhely. — A. sz. valamikor a múlt században ezen a helyen gyilkoltak meg és fosztottak ki egy katonát. Itt temették el. 156. n. Vàldëka 'Waldecke' Ds, e. 'Erdősarok' a Katona sírjá-nál. 157. [K8: Biluskin csot; 1] 158. ördög-orom [K18: ördög-orom; e] Ht, e. Ujabb keletű név. 159. Hoílós-íető [K18: Hollós tető; e] Ht, e. Újabb keletű név. 160. Óriás-gerinc [K5: Grosser Gipfel; e K8: Großer Koppel; e K18: Óriás gerinc; e Tur.: Óriásgerinc; e] Ht, e, méreteiről, alakjáról. 161. szh. Macskov csot 'Mackov cot' [K8: Macskom csot; 1, vízmosásokkal átszelt K9: Macskom csót, Macskom csőt; e] D, Vm, e, jelentése 'kandúrdomb'. A. sz. a közeli erdőben tanyázó vadmacskákról kapta nevét. A csot olasz eredetű jövevényszó. — 1854-ben 'még a 184. sz. névtől É-ra fekvő, s az ófalusi határig terjedő egész erdőség neve. 162. [K2: Macskova dolina; e] 163. Kapás-föld [K18: Kapás föld] Ds, e, korábban sz. 164. [K8: Ravni csernik; 1 P: Rávni Csernek (?); 1, e Kr: Rávni-cerik; 1, e] — P. sz. „uradalmi erdő... Ravno Cserit (?) = egyenesen álló Cserfák", ... a legelő is erdő volt korábban. 165. n. Stápruh in Kamávált 'Steinbruch im Gemeindewald' : n. Sztápruh in Práda Tói 'Steinbruch im Breiten Tal': n. Morácar Stápruh: j. Mórágy ar Stáinbruh 'Moratzer Steinbruch': szh. Bëràcskà kámenyárá 'Beracka kamenica': rc. Gyalu lu Apácsi: rc. Apáti-hety 'Apáti-hegy' B, kitermelése nem volt gazdaságos, ezért megszüntették. A német
