Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

21. K9: Általmenő KIO: Áltolmenö dűllő P: Általmenő dülő — 22. K9: Potis KIO: Botis — 27. K8: Nagy rét — 32. KIO: Köves allai — 36. KIO: Tüskeseki P: Tüskeseki — 39. K8, 9: Peres — 42. KI: Haraszti Malom — 43. KIO: Csőrdi Mezzo — 46. K9: Haraszt állja, Haraszt olya P: Haraszti alja — 49. K8, 9, P: Fekete viz — 51. K8: Husziget KIO: Hutszigetje P: Hu Szigetje — 56. K8, 9: Kerek mokrád K9: S(?)aszenai láz KIO: Karee Mokrád, Jazenai láz P: Goszonai láz, Kerek Mokrád — 60. K9, 10: Cilva P: Czilva — 61. K9: Gologva KIO: Pologvai K12, 17, P: Gologvai — 69. P: Határberek. Nem tudtuk lokalizálni: P: Malomkert (talán a Haraszti Malom környékén volt) P: Fazekas alja (valószínű, hogy a Fazekas dűlő D-i része) P: Sári dülő P: Szürüskert. Az írásbeli nevek forrásai: Kl=1770 k.: Mont. 459. — K8=1859: BiÜ 202 — K9=1855: BmK 84 — K10=1857: BiK 62, 1889: BiK 63 — K12=1865: Kat. színes birtokvázrajz — K17=1865,T882/1886: Kat, 1865/1882/1890: Kat, 1865/1882/1927: Kat — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Krommerstetter Gabriella gimn. tanuló, Heilmann József főisk. adjunktus. — Adatközlők: Végh Lajos 74, Krommerstetter György 52, Gyenis László 37 é. 2 4 4. GARÉ Garé, -ba, -bu, -ba, garai [BCl: Gare BC2: Gara BC3, 4, 7: Gari BC5, 6, 8, SchQl—9: Garé Kl, 2, 3, 7, 9, 12, 16, P, Hnt, MoFnT2: Garé] — T: 849 ha/1745 kh — L: 379. A török hódoltság alatt is folyamatosan laktak itt. Lakói azóta is magyarok. Csak a múlt század második felétől volt kevés nem magyar anyanyelvű lakosa. 1930-ban 444 magyar és 3 német anyanyelvű élt itt, 1970-ben 368 magyar, és 5 fő vallotta magát németnek. — P. sz. „Gara vára után kapta a község a nevét, amely (a) falutól északnyugatra lévő Domb dűlőben feküdt". Garé [1332—5: Gara: Györffy 1:305]. A m. Gara szn.-ből képződött, s tkp. értelme 'Garáé'. Vö. 1559: ,,Gara Laszlo" szn., 1372: „Nicolai de Gara" szn. A m. Gara szn. végső forrása a déli szláv gora 'erdő, hegy'. L. még Gorica község etimológiáját. (FNESZ. 234.) 1. Sztipó-malom : Spar ér-malom [K2: Totth Dany Joseff Mühll K16: Garémalom; Ma Hnt: Sztipánovicsmalom] Ma. Eredetileg Molnár Péteré volt, később a Sparer, majd 1940-től a Sztipánovics család lakta. Lebontották. 2. Trészka-kert S, sz. 3. Pápista rész: Fősőjalu Fr. A falu katolikusoktól lakott része. Ide tartozik: 1—12. 4. Izsák-kert S, sz. Egykori tulajdonosáról nevezték el. 5. Lénti-kert Gs, sz. 6. [K2: Herrschaftlicher Trett blatz]. 7. Iskola É. 8. Katolikus templom É. 9. Erzsébét-kert S, k. Erzsébet királynő emlékére hársfákat ültettek ide. 10. Kerek-gyöp S, 1. A gyermekek kedvelt labdázóhelye volt. 11. Egészségház É. 12. Fő utca [Rákóczi u] U. A községen áthaladó országút belterületi részének neve. 13. Kálomista rész: Ásó falu Fr. Régebben ezen a részen csak református családok laktak. Ide tartozik: 14, 15. 14. Avét utca: Zavét utca U. Ma már csak egy ház áll a régi utcában. 15. Református templom É. 16. Pap irtása [Kl: locus Pap irtása; sz] S, sz. 17. Csapási, -ba S, sz, Csa. Ezen jártak legelőre a jószágok. 18. Csalányos, -ba [K12: Csalányos rét P: Csalányos rétek; r] S, Vö, e, mlen. Sok csalán volt benne. 19. [Kl: Locus carbonarii]. 20. [KI: Kováts Kuttya; F] ma is megvan, de nincsen neve. 21. Budzsák, ba: Molnár, -ba: Molnár-tag [KI: Buzsáki Telek K12: Buzsák; sz P: Bucsák föld; sz MoFnT2: Buzsák] S, sz. kevés O. A Molnár nevet 1939-ben a tagosító