Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

77 — K12 = 1865: Kataszt. színes birtok­vázrajz — P: 1865 — K16 = 1882—84: A III. orsz. felvétel térképei — F4 = 1924 —27: A IV. orsz. felvétel térképei — K17 = 1964: A kataszt. térkép 10 000-es fény­másolata (tsz-munka térkép) — KI 8 = 1970 k.: Erdészeti üzemi térkép (Erdős­mecske) 10 000-es fénymásolata — Hnt: 1973 — Tur. = 1976: A Mecsek hegység­turista térképe — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Lassan Ibolya főisk. hallgató. — Adatközlők: Hilbert Andrásné 42, Hor­váth József 54, id. Kántor Béla 77, ifj. Kántor Béla 26, Klug Kornél 50, Petz Já­nos 59, Petz Péterné 80, Rückert József 55, Thurn János 62, Thurnné Wesz Mária 59, Wagner Bálint 65 é. 193. VÉMÉND Véménd, -'én, -rü, -re, -i: n. Vémënd 'Wemend', in, fon, uff Vémënd, Vé­mëndsr: j. Véménd, in, fön, näh Véménd, Véméndar : szh. Vëmën, u Vëmënu, iz Vëmënâ, u Vëmën, vëmëntszki : rc. Vimënd, un, dön, 'n Vimënd, dö Vimënd 'Véméndről való' [Gyl: 300: Emun, Emwl (Emen, Emel) ZichyOkm.: Emel BCl: Imoly (!) BC4: Eminy BC5: Vemény BC6: Vémény Fl: Vement Kl, BC8, SchQl —4, Kocz. : Vémënd K2: V emend, Wemend, Vémënd K8, 9: Vémënd, Vé­ménd K12: V emend, Vémënd, Véménd SchQ5— 9, P, K5, K18— 19, F4, Hnt, Tur, Bt, MoFnT2 : Véménd] — T: 3188 ha/5540 kh — L: 2293. Emen vagy Emel középkori magyar falu (Gyl:300) a török hódoltság alatt elnép­telenedett. 1890 körül rácok telepedtek itt meg. 1748 körül érkezett az első német te­lepescsoport. A németség gyors ütemben növekedett. A múlt század második felében kezdtek magyarok ideköltözni. A rácok száma az 1. világháborúig lassan fogyott. 1920 után az itt élő szerbek zöme Jugoszláviába optait. 1930-ban 243 lakos vallotta magát magyar, 2130 német, 5 szerb és 2 egyéb anyanyelvűnek. 1970-ben 1127 magyar és 1195 német élt itt. Külterületi lakos volt ekkor 186 fő. Ebből a Cigánytelepen élt 100 lélek. — A szájhagyomány szerint a mai település csak 300 éves, korábban Ny-abbra fe­küdt a falu. A szerbekben élénken élt a tudat, hogy Szerbiából a török elől menekül­tek ide a ,,nagy költözés" (szh. Veliki seoba) idején vagy még korábban, s a környező völgyekben létesítettek ideiglenes településeket. Erre szerintük dűlőnevek, ill. falu­nevek emlékeztetnek, pl.: szh. Apátija, Batova, Berak, Demerkapija, Hristova dolina Korpac, Kapavac, Krstoá, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros, Vemen. Őrizték azt a hagyo­mányt is, hogy vissza kell térniük, ha hazájuk fölszabadul. — A németekben is mind­végig tudatos maradt, hogy az akkori német birodalomból vándoroltak be, a köze­lebbi hely neve azonban elhomályosult. Egyes kutatók szerint a Rajna vidékéről, Szászföldről, Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek. A kolera­járványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, pl. Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullámban (1728—87) érkezőket „sváb parasztok'Vnak, „telepesek"-nek (n. Schwabenbauern, Colonisten) nevezték, és nevezik még most is. Lásd a 138, 315, 433. sz. neveket, valamint Babarc, Erdősmecske, Palotabozsok hason­ló nevű dűlőit! — P. sz. „Véménd lakói németek (háromnegyed része) és ráczok (egy­negyede)." Német „lakói Kakasd, Fazekas Boda községből jöttek, valamint a Renus folyó tájékáról". — Szerb egyházi statisztikák 1851-ben 5, 1865-ben 54 izraelita vallású lakost tartanak nyilván, az 1930 évi népszámlálás 22, az 1941. évi 24 főt. Hogy honnan vándoroltak be, nem tudtuk kideríteni. — 1945 után a németek egy részét kitelepítet­ték, helyüket 100 bukovinai székely család (Hadikfalvárói), 70 felvidéki család (a Csal­lóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szimőről stb.) s számos ún. magyar telepes foglalta el. — A teknővájó cigányok egy része a mecseknádasdi, erdősmecskei, majd fekedi erdők cigánytelepeiről vándorolt be. 1936—60-ig a KoftZeníaí-ban (208. sz. név), 1975-ig a Kirchengrund-ban (245. sz. név) laktak, végül a faluba telepítették őket. IT­Nh. (német): Véménd egy Véma nevű szerb asszonyról kapta nevét. — Fcs.: h Ti Vé­ménder szënn Stifoler" —, így csúfolják őket (és a palotabozsokiakat) a bátaapátiak és a bátaszékiek. ,Die Wemender sind Stiftsfuldaer'. — Fcs.: A környező falvak sze-

Next

/
Thumbnails
Contents