Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

m széles. 166. Ásás hídja Híd a hasonló nevű csatornán. 167. Csákós, -ra [K12: r; sz, 1 K17, MoFnT2: ~] Mf, S, Mo, r, 1, e. Ide tartozik: 113, 177, 185—6, 196— 8, 208, 218—9. 168. Pere-fok [K12: Perefok; r K17: ~ MoFnT2 : Pere-fok] S, Ât, Mf, Mo, r, vízállás, az egykori hasonló nevű fokról (201., 202. sz. nevek). Ide tartozott: a, 148. egy része, 178, 188, 220, 232. 169. Huzom-vőgy [K8: Húzom völgy; sz, mocsaras 1 K9: Ut mellék, Űt mellék; 1, sz 1859: And. 155: Huzomvölgy K12: Húzom völgy; sz K17.: Huzomvölgy; sz] S, sz. A név eredete elhomályosult. A K9-es neve az Eszéki út (156. sz. név) menti fekvésre utal. Ide tartozik: 136, 170, 222. 170. Mezeitanyák [Hnt: ~] Tanyacsoport. Lebontották. Ide tartozott: 137, 155, 189, 209. 171. Figyelő, -hö(z): Méregraktár É dombon. Tszraktár. A 2. világháború alatt innen figyelték a repülőket. Lásd még a 258. sz. nevet! 172. Kókai-tanya: rc. Kászá lu Kókai [Márn.: Kókai tanya] Ta volt, lebontották. 173. [Vás. 1: Vári Rét; r 1859: And. 156: Vár-rétek, Vári rétek; vizenyős r, mocsaras 1] Az egykori Vár dűlő (158. sz.) szomszédságában. A 145. és a 156. sz. helynevek közt húzódott; a 204. sz. dűlőt is magába foglalta. Folytatása É-on a mohácsi határban ugyanekkora volt. Ide tartozott: 149, 203. 174. Epröskert: Eprës-kert: rc. Podúré dúdzsé 'eperfaerdő' S, sz, 1950. k. az ÁFÉSZ itt 3 holdnyi eperfát ültetett selyemhernyótenyésztés céljára. Az 1970-es évek végén kivágták. 175. Madarasi-tanya: Kaizér-tanya: rc. Kászá lu Madarasi [Hiv.: Madarassy-tanya] Ta, Lh. 176. Vízügyi út Űt, műút. A Nagy-hídtól indul, a Kölkedi szivattyúnál a töltésre vezet, majd annak koronáján halad a Pislicár-sarokig. (180. 183, 282. sz. nevek). 1976-ban épült árvízvédelmi célokra. 177. Tojta-gÖdör G, Mo, vízállás. Vö. a 164. sz. névvel! 178. Dani gödre: rc. Grápé dö Dani 'ua.' [K17: vízállás] G, vízgyűjtő, tulajdonosáról. 179. Kis-híd: rc. Podu olmik 'ua.' Híd vasbetonból, méreteiről. Az 1950-es évek közepéig ide jártak az asszonyok mosni a Sánc-ra, a Kanálisra. (150. sz. név), a csatorna könyökéhez. 180. Nagyhíd: Madarasi-híd; rc. Podu hámáré 'ua.' Híd vasbetonból, méreteiről s a közeli tanyáról. 181. Nagy-hidai-rét S, sz, azelőtt r, a hasonló nevű híd közelében. 182. Víztározó, -hoz Vt. 1965—67-ig épült a főcsatorna kiszélesítésével, hogy a közeli szivattyútelep folyamatos működéséhez elegendő vizet tartalékoljon. 183. Gépház: Szivattyútelep [F4: Szivattyú telep Mérn.: Szivattyú t. Hnt, Bt2: Kölkedi szivattyú; Lh] É, Lh. 1973-ban 3 fő lakott itt. — A. sz. 1870-ben létesült, bár az 1882. és 1886. térképek még nem jelölik. 1902-ből viszont fennmaradt egy gépházleltár. Mivel a határ nagy része a Duna hajdani értere, az árvizek és a feltörő belvizek fölöslegét csatornarendszer gyűjti össze, szivattyútelepek emelik át a gátakon, juttatják a holtágakba. Régen gőzgépekkel, ma villamos turbinákkal működnek. Lásd még a 327, 385. 476. sz. neveket! 184. Kis-Tojta Mo, n, vízállás, 1, disznólegelő. Vö. a 164., 177. sz. nevekkel! 185. Fekete-Malád Mf, 1. Lásd a 147. sz. névnél! 186. Lingura, -'hoz: rc. Lingurá Mf, vízállás. A név eredetét nem ismerik. A román lingura 'kanál, farkasalma' jelentésű; a latin lingúla 'földnyelv'. 187. [K9: Ásott Duna; 1, r] 1854-ben az Ásás (165. sz. név) két oldalán húzódó terület. 188. [Vás. 1: Felső Rétek; r K12: Felső rét; r] 189. Harsányi-tanya: rc. Kászá lu Harsányi 'ua.' Ta volt. 190. Várdomb: rc. Gyálusztá 'domb': rc. Domb [K12: Várdomb; sz Mérn.: MoFnT2: ~] Ds, sz, a közeiében fekvő egykori római erődítményről. A dűlőnév korábban más területet jelölt. Lásd a 158. sz. névnél! — Ide tartozik: 138—140, 157, 225. 191. Rókajukak: rc. Grâpà dö vulpé 'ua.' [Eis. 1:13: Roka Lyukak, és Somfa Bokor Ete: Régi róka lukak (?)] Do, sz, e. Itt hajdan rókák tanyáztak. 192. Kollár-tanya: rc. Kászá lu Kollár Ta. 193. Virág-tanya: Tibor-tanya: Kâszâ lu Virág 'ua.' Ta, Lh. 194. Közlekedő: Mohácsi út: n. Mouhâcsar Vék 'Mohatscher Weg': n. Kélk&dar